Hungarikumok és nemzeti értékek
- Részletek
- Megjelent: 2013. máj. 31. péntek, 13:09
Alulról építkezni, a közösség, és a nemzet érdekében, értékeinek megőrzéséért. Lényegében ez a legfontosabb üzenete annak a kampánynak, amit a Nemzeti Értéktár létrehozása érdekében kezdett meg a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Pest Megye Közgyűlése az elsők között döntött úgy, hogy aktív részese, motorja lesz annak a gyűjtő munkának, amelynek feladata, hogy az egyes települések, majd a megye egészén is megismerjük azokat az értékeket, amelyek egy, vagy több közösség, vagy akár a nemzet egésze számára bírnak jelentéssel. A közgyűlés megválasztotta a megyei értéktár bizottság (MÉB) tagjait, egyelőre 7 főt, amely a későbbiekben kiegészül a helyi, illetve megyei közművelődési intézmények, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával szakmai és civil szervezetek képviselőivel. Kocsi István, a MÉB elnöke, a bizottság alakuló ülését összekapcsolta a Hungarikum Bizottság részéről érkezett felkéréssel, így az országos konferenciasorozaton a közgyűlési képviselők jelentős számban vettek részt.
A Hungarikum Bizottság által szervezett események célja, hogy ismertesse a megyei önkormányzatok és a települések vezetőivel, a művelődési intézmények vezetőivel, szakembereivel a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, illetve a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló a kormányrendeletet, a Magyar Értéktár létrehozásának a folyamatát, a nemzeti értékek gyűjtésének módszerét. A Hungarikum Bizottság titkársága módszertani útmutatást szeretne nyújtani a települési és megyei értéktár bizottságok felállításához, hasznos információkat adni a gyűjtőmunkához, a Magyar Értéktár létrehozásához.
Mint arról korábban már részletesebben beszámoltunk, a rendelet értelmében a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:
- agrár- és élelmiszergazdaság;
- egészség és életmód;
- épített környezet;
- ipari és műszaki megoldások;
- kulturális örökség;
- sport;
- természeti környezet;
- turizmus és vendéglátás.
Az új törvényi szabályozás kétségtelenül jelentős előrelépésnek, valódi mérföldkőnek tekinthető. Szabályozott kereteket biztosít a nemzeti értékeink védelméhez, ápolásához, vagy akár újragondolásához. Másfelől azonban nem is jelent automatikus megoldást, sem a kihívásokra, sem pedig a lehetőségekre; mert a Hungarikumok ügye sokkal inkább mozgalom (a törvényi szabályozást is egy mozgalom hozta létre!), azaz a közösségek ügye, amelynek a személyes elkötelezettség a motorja – mint azt Kocsi János is hangsúlyozta köszöntő beszédében –, ezért a gyűjtés is szükségszerűen alulról felfelé építkezik. Ez nem csak jelentős feladatot generál a helyi önkormányzatok számára, de számos kérdést is felvet, amikor egyes javaslatokról, illetve döntésekről kell majd határozni.
Kocsi János, a MÉB elnökeA közművelődési hálózat és a közösségek elmúlt években kifejtett erőfeszítései alapján joggal vélelmezhető, hogy a gyűjtő munka komoly és szakmailag megalapozott előzményekre építhet a legtöbb településen. A konferencián megtartott előadásokból azonban az is kiderült, hogy milyen jelentős hozzáadott értékkel bírhat, ha az értékeink felfedezése (újrafelfedezése) széles közösségi bázist hoz léte, különös tekintettel az önkéntesek, „értékőrök”, illetve a fiatal generációk bevonására, a személyes történeteken alapuló élmények összegzésére. Nem feledve ugyanakkor a koordináció, és a szakmai módszertani támogatás jelentőségét, amelyet a bizottság mellett a Nemzeti Művelődési Intézet is felvállal.
A nemzeti értéktár alulról felfelé építkezik. Valamennyi itt élő közösség, nemzetiség értékeire alapozva, a Kárpát-medence térségére kiterjedően, ugyanakkor a távolabbi diaszpóra valamennyi magyar közösségét is bekapcsolva az értékek összegyűjtésébe. Javaslatot alapesetben települési szinten lehet megfogalmazni. Javaslattevő lehet civil szervezet, intézmény, magánszemély. Döntést az elkövetkező hónapok során megalakuló települési értéktár bizottságok fognak hozni arról, hogy a települési értéktárba bekerül-e az adott javaslat. Amennyiben igen, és az adott ügyben az a megalapozott vélemény, hogy a nagyobb térség számára is jelentéssel bíró értékről van szó, akkor javaslatot tesz a megyei értéktár bizottság felé. Hasonlóan jár el a megye, és tesz majd javaslatot a nemzeti értéktár bővítésére.
Nemzeti értékeink egy része nem kötődik kifejezetten egy-egy településhez. Magától értetődő ezért, hogy az egyes szakmai műhelyek, ágazatok a továbbiakban is nagy szerepet játszanak majd abban, hogy ezek az értékek elismerésre kerüljenek. Erre a törvényi szabályozás is lehetőséget ad. A jelentősebb változás területi, térségi szinten érhető el, a térségi identitás és kohézió erősítésével, a helyi gazdaság, vállalkozások és márkaérték fejlesztésével, a helyi identitáson és értékeken alapuló innovációk ösztönzésével. Ez a kijelentés többek között a társadalmi egyeztetésre bocsátott Pest megyei területfejlesztési koncepció egyik legfontosabb megállapítása, és egyben magyarázatot is ad arra, hogy miért olyan fontos az, hogy a települési értéktárakat létrehozó közösség valóban aktív részt vállaljon a folyamatban. A Pest megyei értéktár bizottság egyik legelső döntése volt, hogy a lehető leghamarabb útmutatót állít össze a 187 település önkormányzatai számára. Minden itt élő ember érdeke, hogy a kiemelt érdeklődésre számot tartó, és valóban kimagasló nemzeti teljesítménynek tekinthető Hungarikumok gyűjtése mellett a megyei és települési értéktárak is elkészüljenek. Ezzel részletekben gazdag betekintést nyújthatnak a megye rendkívüli sokszínűségébe, egyben megmutatva az egyes közösségek értékteremtő képességének igazi erejét és forrásait.
