Szerb (Nagyboldogasszony)-templom – Ráckeve

Részletek

Megjelent: 2015. augusztus 26. szerda, 14:02

Szerb (Nagyboldogasszony)-templom – Ráckeve

Európában északabbra, Magyarországon pedig sehol máshol nem található gótikus szerb templom.

A templomot Mátyás király uralkodása idején 1487-ben szentelték fel, melyet a török elől az al-dunai Kevéről a 15. században ide települt rácok emeltettek, s az építkezésen feltehetőleg Budáról érkezett olasz kőművesek és kőfaragók is dolgoztak.

Az egyhajós templomba napjainkban a Keresztelő Szent János kápolna reneszánsz kapuján keresztül juthatunk be. A falon napóra mutatja az időt. Freskókkal díszített fal különíti el egymástól a férfiak és a nők templomát. A főépület végén található szentélyt kecses rokokó ikonosztáz tartja, mennyezete pedig késő gótikus hálómennyezet. A szentélybe nő nem léphet. A templom és a kápolnák belsejét gazdagon díszítették, a mintegy 1000nm-es falfelületet barokk stílusjegyekkel ötvözött bizánci hangulatú freskók díszítik. A templombelsőt 1514-ben festették ki először és még a mai napig is látható ennek egy-egy kisebb részlete. A belső falakat az 1700-as évekből származó középkori, balkáni stílusú freskók díszítik, amelyek Grundtovits Teodor mester művei.

A templom berendezése barokk, ám a vörösmárvány-sírlapok némelyike az 1500-as évek elejéről származik.