Új életre kelhet a Rákos-patak
- Részletek
- Megjelent: 2017. január 18. szerda, 09:19
A Rákos–patak (a régen benne élő rákokról kapta a nevét) 44 km-es hosszával a Duna leghosszabb balparti mellékvízfolyása a térségünkben.
A patak Szada és Gödöllő határában ered, majd Isaszegen, Pécelen, Rákosmentén, Kőbányán, Zuglón és Angyalföldön áthaladva ömlik a Dunába.
A vízfolyás és környezete egy olyan ökológiai folyosót alkot, amely jelentős értéket képvisel Budapest és az agglomeráció életében, ugyanakkor számos megoldatlan vízgazdálkodási-, környezetterhelési-, területhasznosítási probléma jellemzi, és a benne rejlő rekreációs és turisztikai lehetőségek is kiaknázatlanok.
A Rákos-patak revitalizációjának és fejlesztésének kérdése hosszú idő óta jelen van mind a szakmai köztudatban, mind az érintett Pest megyei települések és fővárosi kerületek terveiben. 2011. óta közös munka folyik a fővárosi kerületek kezdeményezésére az érintett önkormányzatokkal.
Bár több koncepció és tanulmány készült e tárgykörben, az egyezetések során felmerült egy olyan megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szükségessége, amely egyrészt kijelölheti a fejlődési irányokat, lehetőségeket, másrészt képes összehangolni a fejlesztésekkel kapcsolatos különböző kerületi-, települési- és fővárosi érdekeket. A megyei szakasz vonatkozásában a gesztori szerepet Pest Megye Önkormányzata magához vette az érintett települések korábbi felhatalmazása alapján.
A revitalizációval kapcsolatos munkák megkezdésének újabb állomásaként tartottak az érintett önkormányzatok és vízügyi szakemberek megbeszélést a Megyeházán. Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke az egyeztetésen úgy fogalmzatott, hogy a Rákos-patak közös értékünk, ami összeköti a megyei településeket és a fővárost. Épp ezért nélkülözhetetlen a közös gondolkodás és munka. Pest Megye Önkormányzata ezért vállalta, hogy helyet biztosít és megszervezi az első munkaindító egyeztetést.
