Terület- és településrendezési szakmai fórum a Vármegyeházán

Részletek

Megjelent: 2024. június 05. szerda, 11:43

2024. május 28-án a Pest Vármegyei Önkormányzati Hivatal és az Országos Főépítészi Kollégium – Magyar Főépítészek Egyesülete szakmai fórumot tartott a Vármegyeháza Dísztermében a Pest vármegyei polgármesterek, jegyzők, a települési és vármegyei főépítészek, továbbá a megyében dolgozó településtervezők és a szakma iránt érdeklődők számára a terület- és településrendezés új szabályairól.
Pányi Zsuzsanna, Pest vármegye főépítésze köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, hogy a fórumot megelőzően kéréssel fordultak a vármegyében dolgozó főépítészekhez és településtervezőkhöz, hogy írják meg az új jogszabályokkal kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket, javaslataikat. A beérkezett javaslatok összegzésével egy 86 kérdésből álló táblázat került összeállításra, amelyet megküldtek az Építési és Közlekedési Minisztérium Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságnak. A kérdéseket, javaslatokat az alábbi témák szerint csoportosították: E-TÉR, új beépítésre szánt területek, településterv készítés, eljárási kérdések, telekalakítás, főépítész, főmérnök, fő tájépítész, egyebek.

Terület- és településrendezési szakmai fórum a Vármegyeházán

A fórum első előadója Gombos Márk településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár volt az Építési és Közlekedési Minisztérium képviseletében. Helyettes államtitkár úr vetítettképes előadást tartott a magyar építészetről szóló törvényről. Ismertette a törvény kidolgozásának hosszú folyamatát a koncepció készítéstől a jogszabály elfogadásáig, majd a magyar építészetről szóló törvény alapelveit.
Az „ami véges, az egyszer elfogy” mottó szellemében tájékoztatta a jelenlévőket az elmúlt években tapasztalt településfejlesztési folyamatokról, melynek következtében 2009 és 2019 között 463.000 ha termőföldet vontak ki művelés alól az országban. Ennek következtében Magyarországon 12 év alatt összesen 139 millió m2 terület épült be, amely Budapest területének ¼ része. Elmondta azt is, hogy a Budapesti Agglomeráció 81 településén 69 millió m2 beépítetlen fejlesztési terület, lakó- és vegyes terület van kijelölve, amibe a gazdasági és ipari területek nincsenek is bele számítva.
Ezek a számok indokolják az építészeti törvény és az egyéb új jogszabályi előírások további beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó tiltásait, erőteljes korlátozásait, amelyek határozott keretek közé szorítják a településeket a településtervek készítése során.

Talán ezek az előírások alapozták meg az utóbbi időben a legtöbb kérdést a településvezetők, főépítészek és a szakmagyakorlók körében, mivel a normatív jogszabályok nincsenek tekintettel a települések adottságaira, a kijelölt területek méretbeli különbségeire, a területigények speciális jellegére.
Az előadás kitért a területrendezési tervrendszer változásaira, a vármegyei területrendezési terv 2027 évi kivezetésére, a településrendezési eszközök, településtervek készítésének, módosításának az időbeli korlátjaira, a főépítészi rendszer átalakítására, a településképi rendeletek hatályvesztésére, a reklámok országos szintű szabályozására. A jelenlévők tájékoztatást kaptak az új építéshatósági rendszer kialakításáról, az építésügyi hatóság megerősítésének szándékáról és az egyszerű bejelentési eljárás tudomásulvételi eljárássá alakulásáról.
Gombos Márk felhívta a figyelmet a törvény „zöld” szemléletére, amely az építési tevékenység minden szintjén megjelenik. Tájékoztatott a barnamezős területek kataszterének kidolgozásáról, amely segítheti a településeket, beruházókat a megfelelő fejlesztési területek kiválasztásában.
Elmondta, hogy új kormányrendelet készül a zöldinfrastruktúra szabályozása érdekében, amelynek keretében bevezetésre kerül a „zöldfelületi tanúsítás” és a „zöld védjegy rendszere”.

Számos meglévő jogszabály is módosításra kerül, mint például az OTÉK, amelynek szabályai elsősorban az alábbiak tekintetében kerülnek felülvizsgálatra:
• Parkolás szabályozás és parkolószám meghatározás felülvizsgálata.
• Beépítési magasság szabályozásának egyszerűsítése.
• „OTÉK”-tól való eltérés lehetőségének a rugalmasabbá tétele. Helyi adottságokhoz illő egyedi szabályok meghatározása.
• A „modern ház” kialakítása követelményeinek meghatározása.
• Korszerű technológiák megjelenése: pl.: hőszivattyú, napelem, elektromos töltő.
• Benapozás szabályozásának felülvizsgálata.
• Egységes fogalomhasználat kialakítása.
• Településrendezési követelmények egységesítése, kógens szabályok a kormányrendeletben.
• A zöldfelület számítás módszertanának átalakítása.
• Területhasználati követelmények felülvizsgálata.
Az alábbi új végrehajtási rendeletek megjelenése is várható októberig:
• Az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről [felváltja a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet]
• Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről [felváltja a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet]
• Az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról [felváltja a 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletet]
• A települési zöldinfrastruktúráról és zöldfelületekről [teljesen új kormányrendelet, egyben integrálja a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletet]
• A reklámeszközök elhelyezésének részletes szabályairól [felváltja a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletet]
• Az építészeti és a településrendezési tervtanácsokról [felváltja a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet]

Dr. Schattmann Ferenc főosztályvezető úr a fentieket kiegészítette a magyar építészetről szóló törvény önkormányzati és főépítészi vonatkozásaival.
Váradi Tibor, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítésze pedig a telekalakítás új szabályairól és azok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól tartott előadást. Elmondta, hogy az Állami Főépítész a telekalakításoknál csupán a földhivatali eljárás egyik szereplője, és szakkérdésben keresik meg az örökségvédelmi, földvédelmi hatóságokkal párhuzamosan. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a vonatkozó kormányrendelet jelentősen lecsökkentette a mozgásterüket, például a zöldfelületi követelmények nem vizsgálhatók az eljárások során. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előzetes tájékoztatás a telekalakítások ügyében is az Önkormányzat feladata, az Állami Főépítészi Irodának nincs is kapacitása az évi 1000-1500 ügy miatt. Figyelmeztette a jelenlévőket az önkormányzati rendeletek internetes feltöltésének kötelezettségére, mert az eljárások során az Állami Főépítészi véleményezés alapját a feltöltött dokumentumok képezik.

Az ismertetések után a közel 120 résztvevő tett fel kérdéseket, amelyekre az előadók válaszoltak. Felvetődött a zártkertek szabályozásának szükségessége, a korábban kijelölt beépítésre szánt területek visszasorolási nehézségei, a kártalanítás szükségessége, az épületek rendeltetési egységeinek számára vonatkozó előírások betarthatatlansága, az önkormányzatok kirekesztése az építési eljárásokból, a hatáskörök megosztásának kérdése, a tervtanácsi és főépítészi vélemények vétójoga, az új beépítésre szánt területek kijelöléséhez szükséges csereterületek és a tartalékterületek problémái.
Az utólagos visszajelzések alapján kijelenthető, hogy a szakmai fórum sikeresen zárult, hozzátéve, hogy még számtalan kérdés megválaszolásra és megoldásra vár a továbbiakban is.

Pányi Zsuzsanna
Pest vármegye főépítésze