Pest megye útja Európába – interjú Szabó Istvánnal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével
- Részletek
- Megjelent: 2015. október 19. hétfő, 13:30
700 milliárd érv a megye önálló uniós régióvá válása mellett.
Ha a közgyűlési elnök pozícióját a szövetségi kapitányéhoz hasonlítanánk, akkor Ön szerint Pest megye mikor juthat ki az Európa Bajnokságra?
A kijutás optimális esetben 2021-ben történne meg, ez az időszak pedig a felkészülésé.
Mi a kijutás tétje Pest megye számára?
A hasonlatnál maradva: a kitűzött cél az, hogy kondícióban, erőben, képességekben európai szintre kerüljünk. Ehhez kell előteremtünk a megfelelő forrásokat, hiszen ennek hiánya miatt nem tud európai szintet elérni a „csapat".
Közgazdasági, közigazgatási nyelvre váltva: az Uniós belépés célja az volt, hogy felzárkózzunk Európához, aminek mérőszáma a világon mindenhol az egy főre eső GDP átlaga. Ekkor megyénk az európai átlag 40%-án állt, 2008-ra elértük az 56 százalékot, azonban 2013-ban már csak 55 százalékon álltunk, vagyis közel 10 éve nem közeledtünk az uniós átlaghoz, hanem távolodtunk tőle. Ez nagyon veszélyes, hiszen megyénk a legnagyobb az országban: lakossága 1, 25 millió fő, 77 ezernél is több a működő vállalkozásaink száma, az ország GDP-jének jelentős része itt termelődik meg. Belátható, hogy egy ekkora gazdasági erő gyengülését meg kell állítanunk.
Miért torpant meg ennek az egyébként komoly gazdasági potenciállal rendelkező régiónak a fejlődése?
A gyengülés következmény: a Közép-Magyarországi Régió (a továbbiakban KMR) már az előző uniós költségvetési ciklusban bekerült abba a sávba, ahol felzárkózó régióként csak csökkentett mennyiségű uniós forráshoz juthatott. Nem a források elérésével voltak problémáink, hanem az elérhető források összegével, mennyiségével. Ez különösen a 2009 utáni időszakra igaz, amikor drasztikusan lecsökkent az allokálható uniós források mennyisége. Ebben az időszakban úgy jelentek meg pályázatok, hogy „kivéve: KMR". Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy a régiónkban élők egy főre vetítve csupán negyedannyi forráshoz jutnak, mint a többi 18 megye lakói. A GDP arányos mutatók szerint Komárom-Esztergom megye ugyanúgy megelőz bennünket e tekintetben, mint Fejér vagy Győr-Moson-Sopron.
A régión belüli források elosztásával kapcsolatban is már évek óta hallani Pest megye problémáiról? Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A problémát az jelenti, hogy nem lakosságarányos a régión belüli elosztás. Pontosabban a források egy kisebb részénél figyelembe vették az itt élő emberek lélekszámát, így a megyét 14,5 Mrd forintnyi fejlesztési keret illeti meg, míg Budapest 21 Mrd forintban részesül, Érd pedig 800 millió Ft kerethez jutott. Ez a keret mindösszesen azonban csak elenyésző része a teljes forráskeretnek. A régióban elérhető források, így a VEKOP nagyobb része, valamint a kohéziós alap terhére tervezett beruházások döntő arányban állami fejlesztésként valósulnak meg. Számításaink szerint a régióban lehívható keret mindössze ötöde kerül majd Pest megyébe, míg 80%-a Budapesten lesz majd elköltve.
Szabó István, a közgyűlés elnöke
Mire számíthat a megye önálló régióként a 2020 utáni időszakban? Mekkora összeget jelenthet az önállóság?
Jelenleg még nem látható konkrétan, hogy az Európai Unió 2021-től milyen forrásokat tervez Magyarország számára, illetve milyen jelegű források állnak majd rendelkezésünkre, és milyen felzárkóztatási programok lesznek. A cél azonban így is egyértelmű: Pest megye ne járjon rosszabbul, mint az összes többi megye az országban és a megye polgárai ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a más megyékben élők. Az önállósággal nem sértjük senki érdekeit, nem akarunk elvenni senkitől forrásokat, nem kérünk sehonnan átcsoportosítást.
Ez egy nagyon természetes igény. Miért épp most merül fel? Mi adja aktualitását, tudva azt, hogy az önálló régió megvalósítására már korábban is voltak törekvések a megyében?
Az aktualitást most az adja – bár a kezdeményezés már 2002 óta napirenden van-, hogy európai eljárásrend szerint háromévente lehet kezdeményezni egy ország régiós beosztásának (NUTS II.) megváltoztatását, amelyre 2016 februárjáig van lehetőség.
Mi akadályozta meg az önálló régió kialakítást korábban?
Vélhetően az, hogy Budapest már akkor is elérte az európai átlagot, így nem kaphatott volna uniós támogatást, csak Pest megyével együtt kerülhetett a támogatási körbe. A 2007-2013-as időszakban pedig még mindig előnyös volt Budapest számára a „közösködés", hiszen az első időszakban még jelentős mennyiségű forrást lehetett lehívni, ami aztán a ciklus utolsó három évében már jelentősen lecsökkent. A források zömét azonban mindvégig Budapest használta fel, ezért csökkent a megye fejlettségi átlaga, ahelyett hogy nőtt és közelített volna az uniós átlaghoz.
Mire számíthat, mi változik egy jászkarajenői és egy érdi lakos életében, környezetében az önálló régió létrejöttével?
Elsősorban a gazdaságfejlesztési források tekintetében várható komoly előny. A gazdaságfejlesztési operatív programokból a megye jelenleg ki van zárva. Miközben ez a legnagyobb forráskeret, Pest megyei vállalkozás nem is pályázhat, így vállalkozását nem tudja a lehető legmagasabb szintű technológiával felszerelni és nem képes magasabb hozzáadott érték előállítására. Az önálló régió megvalósulásával azonban már jogosultak leszünk e források lehívására.
A foglalkoztatás területén is jelenthet ez pozitív elmozdulást?
Természetesen. Ez egy nagyon fontos szegmense a fejlesztéseknek. Ezek a források például Jászkarajenőn teljesen más – magasabb – dimenziókba helyezheti a vállalkozási közeget. A település jelenleg teljesen kimarad a közútfejlesztési projektekből, egy forint sem kerül oda útfejlesztési célokra, pedig ez komoly probléma az egész megyében. Jászkarajenőről eljutni egy közelebbi városba és például beszállítóként működni pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő utak vannak. A megyében több leszakadó terület van,ahol a helyzet teljesen hasonló. . A példa kedvéért: az Ipolyságot egyfajta bezártság jellemzi. Hagyományos kapcsolatrendszere, amely működtette a területet megszűnt (az egykori Hont vármegye felosztásával és az Ipoly-hidak lerombolásával). Ezt épp most sikerült „kinyitnunk", hiszen megállapodtunk Nyitra megyével, hogy Ipolydamásd és Helemba közt felépül egy híd, amihez már rendelkezésre állnak a források a Kormány és az Unió támogatásával. Ennek a térségnek egykor egyik fő bevételi forrása a bogyós gyümölcsök termesztése volt, amely potenciál most is adott, ám ez is komoly forrásokat igényel, amelyeket az önálló régió megteremtésével elő fogunk tudni teremteni. Érd megyei jogú város, így más kategóriába tartozik, a Kormánnyal nemrégiben a következő öt évre egy 40 milliárd forintos fejlesztési megállapodást kötött, ami elsősorban közösségi infrastruktúrafejlesztést jelent: óvodákat, iskolákat, vállalkozói parkot, uszodát, sportcsarnokot. Erre ott szükség van, hiszen Érd nagyon gyorsan növekedett lakosságát tekintve és az infrastruktúra ezt nem tudta korábban követni.
Akkor nézzük az agglomerációs településeket, ők mire számíthatnak az önállóságot követően?
Az agglomerációs települések jelentős részében nagyon komoly gazdaság működik, amely a hozzáadott érték tekintetében nagyon fontos szerepet játszik. Példaként a digitális gazdaságot, feldolgozóipari vállalkozásokat, valamint a gyógyszeripari vállalkozásokat említeném, melyek egy felmérés szerint meglepően magas számban találhatók a pest megyei agglomerációban. Mindezek olyan potenciálok, amelyek akár a világgazdasági színtérre is képesek lehetnek kilépni, ha megkapják hozzá a megfelelő támogatásokat. Nekünk az a fontos, hogy megerősödjenek ezek a vállalkozások, hogy fel lehessen használni a bennük rejlő tudást és más potenciált.
A régiós besorolás megváltoztatásához nem elég a megye akarata, ahhoz a Kormány döntése is szükséges. Hol tart most ez a folyamat?
Már 2013-ban megszületett a kormánydöntés arról, hogy ez év őszére el kell készíteni a KMR megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést. Ezért már legalább egy éve elkezdtük a tartalmi munkát, amiben tényszerűen, adatokkal összefoglaltuk, hogy a jelenlegi helyzet miért hátrányos Pest megye számára.
Korábban említette, hogy ezek a fejlesztési források folyamatosan csökkenő mértékűek és az utóbbi években nagyon alacsony szintűek voltak. Pl.: 2007-ben még közel 34, addig 2011-ben és az azt követő években már csupán 3 százalék az elérhető uniós források mértéke. Nem lehet, hogy ez a helyzet már Budapest számára is hátrányos anyagi értelemben?
Ezt ők korábban nem így gondolták, mára azonban már megváltozott a véleményük. Látják, hogy előnyük semmiképp nem származik a közös régióból, hátrányuk pedig nem származik abból, ha önálló lesz Pest megye. Sőt! Már jól látszik, hogy inkább ez előnyös lehet Budapest számára is, hiszen, ha az agglomeráció számára teremtődnek források, azt együttműködve hatékonyabbá lehet tenni. Gondoljunk csak az agglomerációs közlekedés fejlesztésére, vagy a nagyobb térségi jelentőséggel bíró kerékpáros utakra. Egyébként épp most egyeztetünk egy Rákos-mentén (Pécel, Gödöllő, Isaszeg) közösen kiépítendő rekreációs bicikliút megvalósításáról. Ezt eddig gátolta az, hogy nem érhettük el a szükséges forrásokat.
Még egy fontos tényezőt említenék. Az a régió, amely nem kedvezményezett, egy bizonyos algoritmus szerint kaphat uniós támogatást kedvezményes feltételekkel. Ez most Pest megyére igaz, de Budapestre nem. Amennyiben önálló régió leszünk, akkor Budapest egy konvergencia régió szomszédjává válik, s így jogosult lesz ezekre a forrásokra.
Ha jól értem, akkor az érintettek, azaz Pest megye és Budapest egyetért, és csak a kormány döntését kell megvárni?
A gazdasági minisztériummal vagyunk kapcsolatban, akiknek az a feladata, hogy novemberben a kormány elé kerülhessen az előterjesztés. Mi minden információt átadtunk már részükre. Ők több verziót készítenek, ami alapján dönthet a kormány. Bevallom, örülnénk, ha az ezer éves megye, a reformkor vezérmegyéje, az ország közepe, teljes egészében, integritásának teljességével alakíthatna önálló régiót, s jutna ki – a korábbi hasonlatra visszautalva – az Európa Bajnokságra.
Végül egy függőben maradt korábbi kérdés: mekkora összeget jelenthet az önállóság?
A jelenlegi támogatási keretek alapján a 14,5 milliárd forinthoz képest potenciálisan 700 milliárd forintnyi támogatásra számíthatna megyénk. Ráadásul minden lehívott forint Pest megyébe kerülne, egyáltalán nem merülne fel a régión belüli forráselosztás kérdése, azaz ezeknek a forrásoknak minden fillérje címzetten Pest megyei irányítószámokra kerül.
