Pest megye közlekedése

Pest megye térségi, hazai és nemzetközi helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy mint – Budapesttel együttesen – központi szerepű nagyvárosi régió,  saját lokális térségszervező és adminisztratív feladatai mellett egyfelől országos felelősségű funkcióknak is meg kell feleljen, másfelől sajátos szerepkörével az európai nagyvárosi régiók hálózatának is potens kapcsolati pontja kell legyen.

A megye e háromrétegű feladatköréhez geopolitikai, gazdaságföldrajzi pozíciói kiválóak. Európa közepén, kontinensrészeket összekapcsoló makro-tengelyek metszésében, népek, kultúrák, értékek találkozásánál, napjaink globális – gazda-sági áramlatainak súlyvonalában kínál gazdag természeti, fizikai és humán adott-ságokkal rendelkező stratégiai jelentőségű helyszint.
Alapozva a kitüntetett adottságokra, a megye egyedi és legfontosabb feladata a kapu pozíció¬jára alapozott híd szerep betöltése a térségszerveződés két horizontális szintje, az európai (globális) és a hazai (regionális) szintek között. E szerepkör igényli, hogy adottságainak jobb hasznosításával alkalmassága növekedjék a tágabb – globális – szintből merített erőforrások fogadására és továbbítására az ország más térségei felé, azok fejlődése érdekében. A fejlesz-tési tényezőket a világból a térségbe vonzó, és az ország más területei felé továbbító transzfer szerep napjaink regionalizált gazdasági rendszerében Pest megye – mint metropolisz térség – sajátos, ország-szervezési legitimitást biztosító új szerepköre.

E szerepkör napjainkra még nem, vagy csak csíráiban működik. A térség egyenlőre saját kapu szerepe felépítésének és rész-eredményeinek fázisában van, továbbító feladatköreihez még nincs kellő ereje. A 2013-al végződő fejlesztési ciklus pozíciókra és célokra vonatkozó, a közlekedést érintő vezérszavai: centrális helyzet; kapu és híd szerep; magisztrális tengelyek; négyzethálós szerkezet; megújuló struktúrák; pólusok és policentrumok; mikrotérségi elérhetőségek; településközi hozzáférések; élhetőség; belső kohézió; külső versenyképesség; kívülről érkező impulzusok befogadására való felkészülés; tőkemozgások területgazdák általi motiválása; vonzerő és életminőség javítása; kiemelt földrajzi helyből fontos stratégiai hellyé válás.

A pozíciók érvényesülése és a célok megvalósulása a szükséges eszközök hiányá-ból vagy elmaradottságából, illetve pótlásának, fejlesztésének elégtelenségéből eredően a 2013-mal záródó ciklusban az esélyektől és a lehetőségektől lényege-sen elmaradt. A struktúrák megújítása, pólusok, policentrumok kialakítása, belső elérhetőségek, illetve külső verseny¬képesség javítása csupán kismértékben, részlegesen és területileg lokalizálva valósult meg. Holott Pest megyében a magisztrális közlekedési elemek országon belüli koncentrációja egyedülálló – és az ebből eredő forgalmi aránytalanságokat az M31 autópálya, valamint az M0 autópálya keleti, déli szektorainak megépítése jelentősen enyhítette –, a megye nem tudta kihasználni helyzetének, pozícióinak előnyeit. Ennek legfőbb oka a térségi szereplők kellő együttműködésének, a térségi folyamatok, illetve eszközök kellő integráltságának hiánya.

A megye sajátos feladatköréből következően a térség kapcsolati, közlekedési viszonyainak alakulása kiemelt jelentőséggel bír. A kapcsolati alkalmasság javítása érdekébe történt beavatkozások eredményessége három közlekedési szegmens folyamatai alapján ítélhetők meg. Ezek:

• a nemzetközi és országos kapcsolatok (elérhetőség) alakulása – a megye, mint jó földrajzi hely,
• a fővárossal való kapcsolatok alakulása – a megye, mint erős, koopera-tív, együtt-működő térség,
• a belső térségi kapcsolatok alakulása – a megye, mint hatékony, erős kohéziós tér.

A megfogalmazott feladatok nyomán az elmúlt években történt beavatkozások ugyan rész¬eredményeket hoztak, azonban a már említett menedzselési, szervezési és koordinációs hiányosságok akadályozták mind a hiányosságok elvárható mértékű felszámolását, mind a megvalósult fejlesztések hatásainak optimalizálását. Összességében megállapítható, hogy a beavatkozások fenti szegmensek minőségét, felsorolásuk sorrendjében, csökkenő mértékben javította. A legnagyobb adósság ebből következően a belső térségi kapcsolatok szintjén alakult ki. A jelen állapot fő hiányosságaira az alábbi megállapítások tehetők.

Pest megye, mint jó földrajzi hely

• A nemzetközi repülőtér nem tudott intermodális gócponttá válni, földi meg-közelítése nehézkes, nem épültek ki sem városi, sem térségi vasúti kapcsola-tai, az utóbbi időkben a MALÉV megszűnésével korábbi jelentősége, gyűjtő-elosztó szerepe is csökkent.
• A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák megyei szakaszai a főhálózat legszűkebb, és néhány elem esetén a legkorszerűtlenebb elemei, a vasúti pályaudvarok állapota kevés kivételtől eltekintve drámai színvonalú.
• A térségbe érkező autópályák, nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő esz-közváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem.
• Európa legfontosabb nemzetközi vízi útja, a Duna lehetőségei kihasználatla-nok, nemzetközi személyforgalma jelentéktelen, a nemzetközi hajóállomás méltatlan nevéhez, az áruszállítás gazdasági hatásaiból a térség a kapcsolódó logisztika hiányosságai miatt minimálisan részesedik.
• Pest megye, mint kooperatívan együttműködő nagyvárosi térség
• A megye és a főváros integrált közlekedési rendszerének hálózati adottságai jók, de hiányoznak mind a kapcsolati, mind az intézményi feltételei, az e kérdésben érintett szereplők között nincs, vagy alig van érdemi párbeszéd.
• Az elővárosi és a városi közlekedési hálózatok nem alkotnak integráns rendszert, hiányos az eszközváltási infrastruktúra és szinte teljesen hiányzik az intermodalitás, valamint az interoperabilitás infrastruktúrája.
• A közlekedési szolgáltatók között nincs menetrendi harmonizáció, nincs, és jelei sem láthatók az egységes jegy- és tarifa rendszernek, a közös in-formációs rendszernek és marketing tevékenységnek.
• Az intézményi feltételek megteremtésére hivatott Budapesti Közlekedési Szövetség megszűnt, a MÁV, a VOLÁN és a BKV együttműködését, a rá- és elhordásban a munka¬megosztás egyeztetését kényszerítő mechanizmusok mára teljesen hiányoznak.

Pest megye, mint erős kohéziós tér

• A megye közlekedési szerkezete alapvetően sugaras szerkezetű és főváros irányú, hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés.
• A harántoló kapcsolatokat az M0 autópálya kivételével szinte kizárólago-san mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, kereszt-metszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalom¬biztonságot eredményeznek.
• A közösségi közlekedés kötöttpályás hálózata (MÁV és HÉV vonalak) fej-lett, de kizárólagosan főváros irányú, a harántoló közösségi kapcsolatokat biztosító autóbusz-közlekedés a közúthálózaton zajlik, ami megbízhatóságát kedvezőtlenül érinti.
• A Duna megyén belüli közösségi szolgáltatásokat csak kereszt irányban bonyolít (kompközlekedés), ugyanakkor a keleti és nyugati területek kö-zötti kapcsolatokban markáns akadályt jelent, mivel az M0 autópálya ha-tárolta közvetlen főváros-térségen kívül a megyében nincs Duna híd.
• Tekintettel arra, hogy a hosszabb utazásokhoz még nem épült ki a közös-ségi közleke¬désre ráhordó kerékpáros infrastruktúra, a megyén belüli kerékpáros közlekedést elsősorban a szabadidős kerékpározás jelenti, koncentrálva elsősorban a Duna menti északi zónára.

Összességében és fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a megye közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok, bár az északnyugati térnegyedben a sugárirányú 10. számú főút hiánya mennyiségi hiányt képez, illetve működtetési, együttműködési, intézményi, szabályozási hiányosságok. Ezek megszüntetése jelenti Pest megye közlekedési rendszerének legnagyobb tartalékát.

Készült a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján