Falu Tamás életműve - Ócsa
- Részletek
- Megjelent: 2018. január 04. csütörtök, 11:22
Falu Tamás életműve - Ócsa
Falu Tamás (Eredeti neve Balassa Lajos, 1911-ben vette fel a Falu Tamás nevet) (Kiskunfélegyháza, 1881. november 10. — Ócsa, 1977. július 13.) magyar jogász, költő és regényíró.
Kecskeméten érettségizett, felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetem jogtudományi karán folytatott. 1907-ben ügyvédi vizsgát tett. Monoron helyezkedett el közjegyző-helyettesi állásba, majd 1918-tól Nagyrőcén ő lett a közjegyző, a vesztes háború után 1922-ben Nagyrőcéről kutasította a csehszlovák hatóság. A csonka ország határain belül 1924-től az ócsai járásban nyerte el a közjegyzői állást, nyugdíjba vonulásáig ezt az állást töltötte be.
Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg, ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban, ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte.
1907. augusztus 18-án megnősül. Felesége Bér Jolán pedagógus. Szeretetben, megbecsülésben éltek, sokat utaztak együtt.
1914-1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Napilapokba is publikált, például tárcáit a Pesti Hírlap közölte vasárnaponként. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében. Írásaiban a falu és a kisváros eseményeiről számolt be, ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait öntötte formába. A vidék békéjét és csendjét nagyon kedvelte.
Mécses és Alázatosság c. verseit Tarnay Lajos zenésítette meg 1930 körül.
Ócsán - ahol a városi könyvtár felvette a nevét - érte a halál, ott helyezték örök nyugalomra.
Művei:
Versek
Költemények (1900)
Csipke (1917)
A lélek mindenütt kihajt (1924)
Évek illata (1929)
A délutánból este lesz (1935)
Kikötő (1941)
Térzene (1948)
Téli kikötő (1967)
Vidéki állomások : összegyűjtött versek[3] (1974)
Regények
Hajnali mise (1905)
Majális (1913)
Küszöb (1920)
Kicsinyesek (1926)
Nyolcvanas évek (1927)
Jánoska (1929)
A halottak is élnek (1931)
Öregek (1932)
Tiszta víz (1938)
Járásbíróék (1941)
Novellák
Három novella a gyorsírásról (1940)
