Dr. Halász Géza - Dabas

Részletek

Megjelent: 2018. november 07. szerda, 10:16

Dr. Halász Géza - Dabas

Dr. dabasi Halász Géza (1817-1888) orvosi és közéleti munkássága

Dabasi Halász Géza 1817. november 26-án Pest vármegyében, Alsó-Dabason született. Édesapja Halász Farkas (*1761 †1832), édesanyja Konkoly Thege Eszter (*1779 †1840), akik elemi iskolai képzését az alsó-dabasi reformátusok népiskolájában biztosították. Tanulmányait a kunszentmiklósi református gimnáziumban folytatta, majd a bölcseleti tanfolyamot a kecskeméti református főiskolában végezte. A családi tradíciókkal szakítva nem a jogot, hanem az orvostudományt választotta életpályájaként, ezért a pesti és bécsi egyetemen képezte magát tovább. Orvosi gyakorlatra Pesten telepedett meg. Pályájára meghatározó befolyást gyakorolt a pesti egyetem orvosi karának elnöke, Bene Ferenc (*1775 †1858) professzor munkássága.

Hatására szaktudományában főként a ragályos betegségekre fordított kiemelt figyelmet, azok közt is különösen a kolerára. Első tapasztalatait és érdemeit a fővárosban az 1830-as évek második, és az 1840-es évek első felében többször támadó kolera járványok alkalmával szerezte. Pest városának sokáig kerületi főorvosa volt. Ebben az állásában érdemeit tovább gyarapította az 1872—73-ban fellépő kolera-járvány elfojtása körül kifejtett aktivitásával. Irodalmi működése szintén az orvostudományhoz kötődik, melyért a Magyar Tudományos Akadémia 1863. január 13-án levelező tagjává választotta. Első szakirodalmi munkája növendék orvosként 1839-ben, az Orvosi Tárban „Helyettes elválasztás” cím alatt jelent meg. Ezt a következő művek követték: Értekezés a kopogatás és hallgatózásról (Pest, 1841); Magyar orvosok és természetvizsgálók III. nagygyűlése Besztercén (Orvosi Tár 1842. II. 10. sz.); Vázlatos előadás a pesti egyetemen orvosok kiképzésére rendeltetett kórodáról 1841/2 iskolai évben (Orvosi Tár 1843. II. 3., 4. sz.); A magyar orvosok és természetvizsgálók IV. nagygyűlése Temesvárott (Orvosi Tár 1843. II. 8. sz.); A magyar orvosok és természetvizsgálók V. nagygyűlése Kolosvárt (Orvosi Tár 1844. II. 13–15. sz.); Szóbeli előadás, mely a magyar orvosok és természetvizsgálók kolozsvári V. nagygyűlése alkalmával tartatott (Orvosi Tár 1845. I. 13–14. sz.); A magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett tartott VI. nagygyűlése orvosszaki működéseiről (Orvosi Tár 1846. február 15, február 22.); Orvoskari jegyzőkönyv (Orvosi Tár 1848. II. 1. sz.); A magyar orvos-sebész tanári kar 1848. évben tartott ülésének jegyzőkönyve (Orvosi Tár 7. 24. sz.); A magyar orvosok és természetvizsgálók eddigi gyűléseinek története és haszna (A VI. nagygyűlés munkálatai között); Az első magyar általános biztosító társaság életbiztosító osztályánál az orvosi eljárásra vonatkozó utasítás, ügymenet, bizonyítványok, a hely népességi és egészségi viszonyainak statisztikai összeállítása (Pest, 1860); Az életbiztosítás tudománya, különösen orvosi szempontból (Magyar Akadémia Math. és Term Közl. V. 1865.). Szerkesztette a magyar orvosok és természetvizsgálók Kassa-Eperjesen tartott VII-ik, és a Sopronban tartott VIII-ik nagygyűlésének történeti vázlatát és munkálatai könyvét, a Fiuméban tartott XIV-ik nagygyűlésnek pedig alelnöke volt s ennek dolgozatai közt több munkája foglaltatik, többek közt a nagygyűlés alapszabályai és ügyrendje, azután Balassa János egyetemi tanár emlékezete. A XVI-ik nagygyűlés munkálatai közt a pesti himlőjárványról 1873-ban, a XIX-ik nagygyűléséi közt Dr. Pólya József életrajza című munkái tűnnek ki. Terjedelmes, jeles műve: a Budapesten uralgott járványos betegségek történelme, különös tekintettel a cholerára, egy térképpel s két rajzolati táblával, mely Budapest főváros által, Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és közművelődési leírása, Budapest főváros a magyar orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlésére emlékül cím alatt 1879-ben kiadott kollektív nagy mű II. részében s onnan különlenyomatban is megjelent.

1848-49-ben katonaorvosként szolgálta a magyar szabadságharc ügyét. A fővárosnál viselt kerületi főorvosi állásától 1873-ban akkor lépett vissza, mikor Pest, Buda és Ó-Buda egy törvényhatósággá egyesült. Mint képviselő – bizottsági tag azonban ezután is – egészen haláláig élénk részt vett a főváros közügyeiben. Az 1881–84-i országgyűlésre Pest megye ráckevei kerülete küldötte képviselőjéül, itt a függetlenségi pártban foglalt helyet, melynek meghatározó tagjai közé emelkedett. Előző tényező volt ehhez: Kossuth Lajos édesatyja, Kossuth László fölött mondott emlékbeszéde, melyet annak síremléke leleplezése ünnepélyén Alsó-Dabason 1880. június 13-án mondott el (megjelent a hírlapokban és különlenyomatban: Budapest 1880). Országgyűlési beszédei közül az: Országgyűlési képviselőház naplója a következőket hagyta emlékezetben: 1. Az 1881. évi november 18-án a Torna- és Abaúj megyék egyesítéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó beszéde, Tornamegyének további fennállása mellett (I. köt. 1881); 2. A magyar királyi csendőrség felállítására vonatkozó 1882. március 9-én tartott beszéde (1882. IV. köt.); 3. A bosnyák politikáról 1882. május 20-án tartott beszéde (1882. V. köt.). Halála váratlanul, hirtelen történt. 1888-ban augusztus 22-én este még a Városligetben baráti társaságban vacsorázott. Éjfél után szívszélhűdés vetett véget életének.
(Forrás: Régi Akadémiai Levéltár)

Dr. Halász Géza munkássága számon tartott fejezete a magyar orvostudománynak. Jelentős szerepet vitt a járványos betegségek terjedésének megelőzésében, gyógyításában, és a vándorgyűlések szervezésében, a XIX. század második felének legjobban megbecsült és elismert magyar orvosainak egyikévé vált. A magyar orvos-történelemben a biztosítási orvostan megalapozója és elindítója, első hazai művelője. A szakterület iránt - több éves tapasztalatot szerezve és elméleti kutatásokra támaszkodva - az 1850/60-as években kezdett érdeklődni. Mint a Magyar Általános Biztosító Társaság orvostanácsosa, módszertant és statisztikát állított össze az életbiztosítási problémák tanulmányozásához.

Érdemeit az utókor számos orvos-történésze hangsúlyozta és generációváltásokat követően hangsúlyozza napjainkban is: dr. Lax László (1963), dr. Kerekes László (1979), dr. Vértes László (1998).

Halász főorvos emlékét a rendszerváltást követően a róla Dabason 1992-ben elnevezett „Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet” gyógyító tevékenysége őrzi a leghívebben, s a 2000. évtől a Dabas Egészségügyéért Dr. Halász Géza-díj (Janzer Frigyes plakettje) is jelzi, hogy az orvostudomány embere mintaadó életútjáért szülőhelyén megkapja az utókortól a jól megérdemelt elismerést.
A Magyar Élet- és Egészségbiztosítási Társaság 1998-ban tiszteletére emlékérmet alapított és emlékülést rendezett, melyhez csatlakozott a Pest Megyei Tisztifőorvosi Hivatal, melynek munkatársai Dabasi dr. Halász Géza kiemelkedő epidemiológiai munkájának méltó folytatói. Az emlékéremmel - mely Miletics Katalin Janka művésznő alkotása - a biztosítás orvostani, az élet– és betegségbiztosítási, az orvos szakértői és a Pest-megyei közegészségügyi-járványügyi tevékenység területén dolgozók kiváló munkáját ismerik el.

Közéleti tevékenysége is sokszínű és mintaadó. Már a „Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése”-inek rendezvénysorozat 1841. évi születésénél is ott bábáskodott Bene professzor segítőjeként, melyet évről évre publikációk igazolnak. A vándorgyűlések 1848 és 1862 között szüneteltek, 1863-as újra indulásukban szervezőként kulcsszerepet játszott, programot és publikációt készített. Ebben az évben érdemelte ki Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságát. Akadémiai székfoglalóját „Az életbiztosítás tudományos, különösen orvosi szempontból” címmel 1864. március 21-én olvasta fel, mely az MTA Természettudományi Közleményeinek 1865/V. kötetében is megjelent. Kritikusan vázolta benne a honi egészségügy állapotát és súlyos hiányosságait, megállapításai a közegészségügyi prevenció jelentőségének felismerését tanúsítják ma is.

Élete utolsó harmadában aktív szerepet vállalt az alsó-dabasi református egyházközségben. Ennek legfontosabb mozzanata, eseménye Kossuth László síremlékének felállítása volt. A közadakozásból létesült emlékmű állítására és avatási ünnepségének előkészítésére bizottságot hoztak létre, melynek elnökéül kérték fel. Az országos ünnepség keretében végbemenő avatás minden korabeli lap címoldalán szerepelt és nagy rokonszenvet, elismerést hozott a nyugalomba vonult főorvosnak. Kossuth Lajos több alkalommal, személyre szóló levélben köszönte meg fáradozását, többek között fia, Kossuth Ferenc által készített grafikaportréját is megküldve számára.
A református templommal közvetlenül szomszédos kúriájában, ahol akkor már a Végh Karolinával kötött házasságából született Olivér fia élt családjával, többször is megszállt az emigrációból hazalátogató Ruttkayné Kossuth Lujza, aki az apai sírt mindig felkereste magyarországi körútjai alkalmával.

Dr. Halász Géza az alsó-dabasi református templom tornyának 1888. évi emelésében is vezető szerepet játszott, az évtizedekkel korábbi kezdeményezést személyes közreműködésén kívül jelentős összegű adománnyal segítette.
Tudományos és közéleti tevékenységének elismeréseként 1881-ben Ráckevén felkérték, hogy a Függetlenségi Párt színeiben vállalja el a képviselőjelöltséget. Megválasztása után az 1884-ig tartó ciklusban a T. Házban is a tőle megszokott módon állt helyt. Beszédei széles látókörről, logikus érvelésről, finom iróniával átszőtt kritikus észrevételekről tanúskodnak. Korrekt, meggyőződéses politikát képviselt, mellyel a politikai ellenfelei körében is tiszteletet vívott ki.

Életútját Filó Lajos (1828-1905), Nagykőrös református lelkésze méltatta gyászbeszédben. Okfejtése szerint az emberiség javára leginkább azok vannak, akikben egyaránt megvan „a gondolkodás és cselekvés” képessége. Azok, akik „a tudomány és az élet emberei, kiknek tehát tudományosságukban megvan az életrevalóság, és életrevalóságukban a tudományosság”. A nagytekintélyű lelkész ennek megtestesülését látta és láttatta dr. Halász Gézában, aki az orvostudomány gyarapításához ugyanúgy hozzájárult, mint az orvoslás-gyógyítás gyakorlatához, az egészségügyi rendszer irányításához és fejlesztéséhez, s mindemellett megmaradt az egyházi és világi közéletben is aktív szerepet vállaló dabasi közbirtokosnak.

Forrás: www.dabas.hu