Gnyálin István lett Pest vármegye díszpolgára
A klubelnök, vezetőedző a Vármegyenapon vette át az elismerő díjat. (Cikkünk folyamatos frissül a fotókkal)
Pest Megye Közgyűlése 1999-ben határozott úgy, hogy december 4. napját Megyenappá nyilvánítja, annak emlékére, hogy Pest-Pilis-Solt vármegyét 365 évvel ezelőtt, 1659. december 4-én alapították.
A Megyenap különleges jelentéssel bír a számunkra. A megye újjászületésére emlékezünk, és közösségünk ünnepét tartjuk meg együtt, a megye 187 településéről érkező emberekkel és mindazokkal, akikhez különleges kapcsolat fűz bennünket. Ekkor köszönetet mondunk mindazoknak, akik a hivatásukban vagy a mindennapokban képesek voltak a példamutató tettekre, az átlagon felüli teljesítményekre.
Az ünnepséget Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke nyitotta meg, majd Szabó István, Pest Vármegye Közgyűlésének elnöke köszöntötte a vendégeket.
Szabó István úgy fogalmazott, hogy a Vármegyenapi díjazottak „munkáikkal azt bizonyítják, hogy érdemes Pest vármegyében gyermeket vállalni, házat és otthont építeni, mert itt együtt vagyunk és biztonságban. Ez különleges erőt ad nekünk.” Majd megköszönte a díjazottak személyes példamutatását.
Pest Vármegye Közgyűlése Díszpolgári címet adományozott Gnyálin István részére több évtizedes sporttevékenysége elismeréséül.
Gnyálin István 1977-ben ismerkedett meg a távol-keleti küzdősportokkal és az egyik alapítója lett Magyarország jelenleg legeredményesebb nem olimpiai sportjának, a kickboxnak. Válogatott versenyzőként alapította meg 1983-ban küzdősport egyesületét, amely azóta az ország legeredményesebb küzdősport egyesülete lett. Sportvezetői munkáját 40 éven keresztül főállásai mellett társadalmi munkában végezte. Hosszú évek alatt a Tököl és Szigetszentmiklós mellett csoportokat szervezett Szigethalom, Szigetcsép, Ráckeve, Kiskunlacháza, Dunavarsány, Taksony és Dunaharaszti településeken is. Az egyesület több mint 100 országos bajnokságot és 25 nemzetközi versenyt rendezett. A sportegyesület tavaly ünnepelte megalakulásának 40. évfordulóját.
A közgyűlés Pest Vármegyéért Emlékérmet adományozott dr. Szép Tibor részére a közigazgatás területén végzett kiemelkedő munkájáért.
dr. Szép Tibor 1999. óta dolgozik a Pest Vármegyei Önkormányzati Hivatalban, kezdetben aljegyzőként, majd főjegyzőként, jegyzőként. Vezetése alatt a hivatal átszervezték, modernizálták. Kiépített egy minőségbiztosítási, valamint a források hatékonyabb felhasználását eredményező rendszert. Koordinálta a hivatal és – 2012-ig – a megyei önkormányzat fenntartásában lévő mindegy 60 intézmény és több ezer foglalkoztatott munkáját. A közgyűlés, valamint a bizottságok munkáját, mindig pártatlanul, szakmailag magas színvonalon támogatta. dr. Szép Tibor 25 éve dolgozik a vármegyéért, vallva azt, hogy „A közigazgatás egy olyan speciális szolgáltatás, amely lényege, hogy ne közvetlenül az egyes állampolgár életében legyen érezhető, hanem az életszínvonal emelkedésén, az életminőség javulásán keresztül.”
A közgyűlés Pest Vármegyéért Emlékérmet adományozott a ráckevei Árpád Múzeum részére a kultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében végzett munkájáért.
Az 1962-ben alapított Árpád Múzeum működési köre 7 településre terjed ki, s a Patay László Városi Képtár és a Keve Galéria is hozzájuk tartozik. Mindhárom kiállítóhelyen rendszeresen új, időszakos néprajzi, történeti, régészeti és képzőművészeti kiállítások nyílnak; kulturális rendezvények, családi napok konferenciák zajlanak, amelyekkel a múzeum hozzájárul a térségben és a vármegyében zajló kulturális, szellemi értékek közvetítéséhez. A múzeum szakalkalmazott kollektívája jelentős szakmai, tudományos munkásságot képvisel. Víz alatti régészeti kutatási programokat, valamint országos jelentőségű kiállításokat és konferenciákat is szerveznek. Szakmai és tudományos munkájuk 2023-ban Poroszlai Ildikó-díjjal ismerték el. A díjat átvette Jáki Réka, a múzeum igazgatója.
Pest Vármegye Közgyűlése Pest vármegye külkapcsolataiért elismerést adományozott Kántor Boglárka részére a Hargita megye és Pest vármegye közösségeit erősítő szakmai, társadalmi és emberi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért.
Kántor Boglárka 2019-től a Hargita Megyei Tanács megyei tanácsosa. A kultúra, oktatás, tudomány és egyházi ügyek szakbizottságának tagjaként feladata a közösség építése, támogatása. Segíti a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, valamint a megyei tanács kulturális alintézményeinek munkáját. Pest Vármegye Önkormányzatával napi kapcsolatot tart fenn. A Pest vármegyei értékek iránti elkötelezettségével és nyitottságával hozzájárult több sikeres kezdeményezés és projekt megvalósításához. Több Pest vármegyei értéktár konferencián adott elő, illetve vett részt a rendezvények közös szervezésében. Munkájának köszönhetően a Pest vármegyei értékeket széles körben megismerhették a Hargitában élő honfitársaink is. Kántor Boglárka egy későbbi időpontban veszi át a díjat
A Közgyűlés Nemzetiségekért Díjat adományozott Tabányi Pál részére a határokon átnyúló kultúra közvetítésében elért eredményeiért.
Tabányi Pál kezdeményezésére jött létre az Apáink nyomdokain! Kárpát-medencei Magyar Találkozó húsz évvel ezelőtt Maglódon. A háromnapos gasztro-kulturális eseménysorozat célja a magyar nemzet összetartozásának erősítése, tradicionális értékeinek megőrzése, a határon belüli és kívüli települések együttműködésének elősegítése, egymás kölcsönös megismerése. A rendezvény nem mellőzi a gasztrokulturális értékőrzést: a saját disznótoros hagyományaink mellett kifejezetten kérik a vendég települések tradícióinak bemutatását. Így egy időben tapasztalhatja meg az idelátogató hogyan készül pl. a doroszlói hájas, a pusztinai töltött káposzta vagy a maglódi pecsenyka. A találkozót idén már 17. alkalommal rendezték meg.
Pest Vármegye Közgyűlése Év gazdálkodója díjat adományozott Dombai család részére a gazdálkodás és a méhészet területén elért kimagasló eredményeinek elismeréséül.
A Dombai család mindig is Szentendrén élt és tevékenykedett. Immáron harmadik generáció óta foglalkoznak gazdálkodással. A dédapa gyümölcstermesztéssel, főleg cseresznyével, almával, piszkével foglalkozott. Idősebb Dombai Ferenc vitte tovább a családi vállalkozást, kibővítve azt méhészettel. A Kőhegy lábánál található méhészetben 60 méhcsalád gyűjti szorgalmasan a sokak által ismert és szeretett mézüket, a Kőhegy Aranyát. A méhészkedés és a gazdálkodás mellett nyári táborokat is tartanak. Szeretnék a vállalkozást tovább adni a következő generációnak, megőrizve így a családi hagyományt. A díjat átvette Dombai Ferenc.
Pest Vármegye Közgyűlése Év Iparosa Díjat adományozott Szoboszlai István részére a megújuló energiaforrások területén végzett innovatív munkájáért.
Szoboszlai István több, mint 30 éve vezeti az általa alapított PROFI-VILL Villamossági Építő, Kivitelező és Kereskedelmi Kft-t. Vállalkozása 15-25 főt foglalkoztat folyamatosan. Lakóhelyének meghatározó vállalkozója, rendszeresen részese a helyi fejlesztéseknek, karitatív tevékenységeknek. Jelenleg elsősorban a megújuló energiaforrások lehetőségeivel foglalkozik. Szakmai tudását igyekszik a következő generációnak továbbadni.
A közgyűlés Év Kisvállalkozója Díjat adományozott a Virágzó Dunakanyar Kertészet részére a vállalkozásában elért sikerei elismeréseként.
A Virágzó Dunakanyar Kertészet első 80m2-es üvegházát id. Szabó Árpád és felesége Angéla építették fel 1978-ban Gödön. A második kertészgeneráció a kertészet kapuit megnyitotta a lakosság számára, hogy közvetlenül a növényházból vásárolhassák meg a kertészetben termesztett virágokat. Időközben megtörtént a kertészet modernizációja. Így ma már forgalmaznak virágzó cserepes- és zöld növényeket, cserepeket, kaspókat, gyümölcs és díszfákat, lombhullató és örökzöld cserjéket, valamint a karácsonyi időszakban vágott és konténeres fenyőfákat. A díjat Szabó Árpád cégvezető vette át.
Pest Vármegye Közgyűlése Év Polgárőre díjat adományozott Kovács István részére személyes példamutatása, a Vácon élő emberek biztonsága és a helyi közösség fejlődése érdekében vállalt erőfeszítései elismeréseként.
Kovács István 2007-óta tagja a Vácon működő polgárőrségnek, ahol elvállalta az éjszakai járőrszolgálatokat is. Az egyesület által rendezett bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktívan vesz részt. A 2013-ban levonuló dunai árvíz során kiváló teljesítményt nyújtott a védekezési és a közlekedésbiztonsági feladatok ellátásában. Elmondható, hogy Vácon nincs rendezvénybiztosítás Kovács István nélkül. A nap 24 órájában a lakosság rendelkezésére áll, bármely felmerülő problémában igyekszik segíteni a hozzá fordulóknak.
Pest Vármegye Közgyűlése Év Tűzoltója díjat adományozott Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete részére a közösség biztonságát fenyegető helyzetekben mutatott helytállásuk, az emberi élet megőrzése, és a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében tett erőfeszítéseik elismeréseképpen.
Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületét a város polgármestere, Dumtsa Jenő alapította 1887-ben. A történelmi viharokat átélt, 2007-ben újjászervezett tűzoltó egyesület több mint 130 éve vesz részt a Dunakanyar tűzvédelmi feladatellátásában. Az egyesület tagjai között hivatásos tűzoltók, mentősök, katonák és tűzvédelmi képzéssel rendelkező civil lakosok is vannak. Tizennégy településnek nyújtanak segítséget. Az egyesület létszáma 38 fő, melyből 17 aktív tag vállal készenléti szolgálatot. 2024. évben közel 80 eseménynél avatkoztak be. Részt vettek a dunai árvíz védekezési és helyreállítási munkálataiban. A díjat Antal István parancsnok vette át.
Pest Vármegye Közgyűlése Pest Megye Környezetvédelméért Díjat adományozott Klemencz József részére környezetvédelmi tevékenysége elismeréseként.
Klemencz József az újhartyáni Vizitündér pihenőpark megálmodója, mentora, fenntartója.
Az itt lévő, az 1990-es évekre kiszáradt tó újraélesztését tűzte ki célul. Megvásárolta a területet és körültekintő szakmai munkával látott hozzá a tó újjáélesztéséhez. A revitalizáció sikeres volt. Mára 18 hektárnyi a Vízitündét tó vízfelülete. Visszatértek a vízimadarak, a vonuló madarak pedig állomáshelyül használják a tavat. Klemencz József tevékenysége nem maradt abba a tó helyreállításával. Gondoskodnak a környezet fenntartásáról és a programok szervezéséről. A természet és a környezet bemutatásával, védelmük szempontjait elsődlegesen figyelembe véve rengeteg szabadidős programmal várja a tó és a pihenőpark az idelátogatókat.
Pest Vármegye Közgyűlése Pest Megye Környezetvédelméért Díjat adományozott a veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület részére környezetvédelmi tevékenysége elismeréseként.
A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület 1996. tavaszán alakult. Több, mint 1000 db tájhonos facsemetét ültettek el vízpartokon és rendszeres tevékenységük a madárkalács készítése óvodásokkal és madárodúk készítése, kihelyezése és fenntartása diákokkal, családokkal. Saját, „Veresi Háttér-kép" című lapjukban folyamatosan ismeretterjesztő cikkeket jelentetnek meg. 2003-ban indították el a Sződrákosi Programot a térség vizes élőhelyeinek vizsgálata, védelme és rehabilitációja érdekében. Eredményeiket az ENSZ is bemutatta a honlapján. A védett lápterületek kutatásában évek óta együttműködnek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. 2008-tól országos pályázati felhívást hirdettek meg a Halbarát Víz cím elnyerésére és elindították a Lápi póc Fajvédelmi Programot is. Veresegyház és térsége természetközeli élőhelyeinek védelme, illetve a környezeti nevelés, szemléletformálás a kezdetektől központi szerepet kap a munkájukban. A díjat Dr. Krenedits Sándor, az egyesület elnöke vette át.
Pest Vármegye Közgyűlése Kulturált Települési Környezet Díjat adományozott Dunakeszi Város Önkormányzata részére a komplex köztérfelújítási program keretében megvalósított Fő út menti parkegyüttesért.
A korábban elhanyagolt park és a sok átalakuláson keresztülmenő régi temető megújítása, új elemekkel és ezáltal élettel történő megtöltése a város egyik legszebb közösségi terét hozta létre. Az út mellett hosszan elhúzódó park különböző rendeltetésű részterületekből áll össze. A kegyeleti park a felújított sírkövekkel, a város legrégibb templomával, a turul szoborral, a kopjafával, a Keszi kővel és az Aradi vértanúk terével a különböző funkciók ellenére egységes képet mutat. Az épített elemeket a rózsakert, a tudatosan összeválogatott virágokból, cserjékből és fákból álló park övezi. A díjat Sipos Dávid alpolgármester veszi át.
Pest Vármegye Közgyűlése Pest Megye Művészetéért Díjat adományozott Fegyó Béla festőművész részére a kultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében végzett munkájáért.
Fegyó Béla művészete a kezdetektől szülővárosa, Ráckeve gazdag motívumkincseiből építkezik, és az itt élő emberek mindennapjairól szól. Képei eljutottak Budapesttől Győrön át Omszkig, a Hatvani Galériától a szegedi MAOE tárlatig. Képzőművész kört vezetett Gyálon és Ráckevén. Több évtizeden keresztül pedagógusként rajzot és képzőművészetet oktatott Gyálon, Kiskunlacházán és Szigetcsépen. Patay László festő hagyatékának elkötelezett ápolója, kapcsolatát mesterével élete egyik nagy ajándékának tartja. Művészi hitvallása: „Minden szellemi értéket hordozó mű valamennyi befogadóját azonos gondolati irányba indítja el. Az, hogy a szemlélő az azonos irányú úton milyen messzire jut, hány rétegét fejti meg az alkotásnak, az természetesen sosem lesz azonos.” Fegyó Béla nem tudott eljönni, díját a felesége, Fegyó Béláné vette át.
A Pest Megyei Népművelők Egyesülete 1996-ban alapította a Feketedió díjat, amely a Vármegyeháza Díszudvarában egykor állt fáról kapta a nevét. A díjat azok a közművelődési szakemberek nyerhetik el minden évben, akik kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtottak.
Az egyesület elnöksége Feketedió Díjat adományozott Józsa László András korábbi intézményvezető, könyvtárvezető részére.
Józsa László több, mint negyven évig vezette a művelődési házat és a könyvtárat Bugyin. Ezalatt az idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül az intézmény. Vezetése alatt alakultak meg azok a közösségek, melyek a mai napig sikeresen működnek, köztük a Bugyi Népzenei Műhely és a Komédiások Színköre. Agilitásának, kitartásának és elkötelezettségének köszönhetően a művelődési ház a régi egytermes, olajpadlós épületből a nagyközség központjában lévő Beleznay kúriába költözött, mely méltó helyszíne a település kulturális programjainak. A több, mint négy évtizedes közművelődésben eltöltött szolgálata után, 2018-ban vonult nyugdíjba, de soha nem szakadt el teljesen a művelődési háztól. Önkéntesként segítette az intézmény munkáját, ötleteivel, szemléletmódjával hozzájárult annak sikeres működéséhez. 2023 őszén elfogadta a felkérést a könyvtár vezetésére, melyet a látogatók legnagyobb örömére a mai napig is folytat.
Az egyesület elnöksége Fekete Dió Díjat adományozott a Szigethalmi Városi Szabadidőközpont részére.
Szigethalom fiatal város, lakossága a gyárak miatti betelepülések révén nagyon színes. Az új intézmény feladata, hogy a város kulturális központjává váljon, lehetőséget biztosítson a színvonalas szórakozásra, helyet adjon a civil szervezeteknek, koordinálja az intézmények, a civil és a városi rendezvényeket, lehetőséget teremtsen a különböző kluboknak, sportköröknek, amatőr alkotóknak a bemutatkozásra. Az intézmény újra megrendezi a jótékonysági városi bált és a gyereknapot, illetve új sportprogramként a Hajmeresztő Halmi Hajrá akadályfutást, mely országos versennyé nőte ki magát. Elindították Kultúrsnapsz - Egy korty kultúra elnevezésű programjukat. Rendezvényeikkel, programjaikkal a város szinte minden lakóját meg tudják szólítani. A Városi Szabadidőközpont jövőre ünnepli 20 éves működését. A díjat Lang Mónika intézményvezető vette át.
A Pest Vármegye Népművészetéért díjat olyan személyek és közösségek kaphatják, akik tevékenységükkel a megye szellemi kulturális örökségéért, hagyományainak megőrzéséért, átadásáért, élővé tételéért kiemelkedően sokat tesznek.
A Közép-Magyarországi Folklórszövetség Pest Vármegye Népművészetéért díjat adományozott a Magyar Gyöngy Egyesület részére.
Az egyesület célkitűzései közé tartozik a gyöngykultúra, az ékszerkészítés hagyományos, népi és modern irányzatainak megismerése, megismertetése és népszerűsítése. Feladatunknak tekintik a népi kézműves gyöngyhagyományok megőrzését, a nemzeti tárgykultúra értékeire épített hiteles kézműves tevékenység folytatását. Kutatásokat végeznek tájházakban, múzeumokban és magánszemélyeknél, hogy felkutassuk és összesítsék az országban található régi gyöngyékszereket, gyönggyel díszített viseleti darabokat és tárgyakat. Jelenleg 75 taggal működnek, sokan közöttük kiérdemelték a népi iparművész címet. Gyöngyfűző foglalkozásokat is tartanak, új mintákat, új technikákat tanítanak és tanulnak. A díjat átvette Nagyné Szabó Kinga, az egyesület elnöke és Komjáti Zoltánné az egyesület alelnöke.
A Közép-Magyarországi Folklórszövetség Pest Vármegye Népművészetéért – Életmű díjat adományozott Kóka Rozália részére.
Kóka Rozália 1971-ben megalapította és szakkörvezetőként irányítja az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört. Rövid megszakítással 47. éve áll az együttes élén. Érdeklődése elsősorban a bukovinai székelyek és a moldvai, gyimesi csángók története, sorsa és népi kultúrája felé irányul. Tevékenységét a következő területeken fejti ki: énekes és prózamondó előadóművész, néprajzi gyűjtő, művelődésszervező, újságíró, író. „Egész életemen át, fáradságot nem kímélve, nagy odaadással igyekeztem megismerni és másokkal is megismertetni népcsoportom, a bukovinai székelység történetét, életét, népművészetét." vall önmagáról Kóka Rozália, és ezt a tevékenységet ismerjük el a Pest Megye Népművészetéért – Életmű díjjal. Kóka Rozália helyett Juhász Gáborné vette át a díjat.
A Közép-Magyarországi Folklórszövetség Pest Vármegye Népművészetéért – Életmű díjat adományozott Érdi Bukovinai Székely Népdalkör részére.
A bukovinai székelyek az egykori székely határőrvidék népéből, a székelyföldi Csíkszék, Háromszék és Udvarhelyszék falvaiból szakadtak ki a 18. században. Az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör 1971-ben alakult, elsősorban a bukovinai székely népzenei hagyományok őrzését, továbbadását, széles körben való népszerűsítését tűzte ki célul. Tagjai zömmel a városban élő, több mint 200 bukovinai székely családból kerültek ki. Repertoárját egyrészt az együttes tagjainak népdalanyagából, másrészt a Magyar Tudományos Akadémia archívumában feltalálható régi gyűjtések népdalkincséből építette fel. Ruháik egy része még Bukovinából maradt meg. Ezek a ruhák 100 évesnél idősebbek, de egy se veszítette el se a színét, se a tartását. Példaértékű közösségük méltán kapja meg ebben az évben a Pest Megye Népművészetéért díjat. A díjat Juhász Gáborné, az egyesület vezetője vette át.
A Nemzeti Művelődési Intézet fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körű elismerését fejezze ki azon Pest vármegyei civileknek, akik közösségépítő tevékenységet végeznek településükön nem hivatalos munkájuk keretén belül, hanem magánemberként, a szabadidejükben.
2023-ban Pest Vármegye Önkormányzata és a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Vármegyei Igazgatósága közös díjat alapított ennek elismerésére. A díj elnevezése: Kék Madár-díj, mely szimbolikájában utal az Intézet logójára, valamint a népművelés jegyében fogant sajátos műfajra, melyben a népi alkotóerő jelenik meg.
A Kék Madár-díjat idén Mészáros Gusztávné vette át.
Mészáros Gusztávné 1961-ben született Isaszegen, azóta is itt él. Eddigi egész életét a munkájának, családjának, ezen túlmenően a nagyobb közösségek, számos civil szervezet szolgálatának szentelte. Megválasztották önkormányzati képviselőnek két ciklusban, alpolgármesteri posztot is betöltött. Képviselője a Mozdulj Velünk Egyesületnek és a Vállalkozók Isaszegi Egyesületének, mely 1989-ben alakult. Tagja az Isaszegi Múzeumbarátok Körének, az Isaszegi Április 6. Kör Egyesületnek, továbbá 2013 óta tagja az Isaszegi Települési Értéktár Bizottságnak. Számos városi esemény, pályázat sikeres megvalósításának szervezője volt. Fontos célja a közösségépítés, közösségfejlesztés, a velünk élő hagyományok továbbadása a jövő nemzedékének. Mottója: „Tér teremtő közösségek, közösség teremtő terek!”
Fotó: Fényes Gábor
További fotók: