Zichy-kápolna - Lórév
- Részletek
- Megjelent: 2018. máj. 31. csütörtök, 10:40
Zichy-kápolna - Lórév
Az ország és Pest megye egyetlen szerb többségű településének határában emelt kápolnához az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik kevésbé ismert eseménye kötődik. Az épületet a Habsburg császári család emeltette a szabadságharc egyetlen főrangú áldozata, az e helyen kivégzett gróf Zichy Ödön emlékére. Fejér megye volt alispánját azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel. Az ítéletet 1848. szeptember 30-án a Görgey Artúr vezette katonai rögtönítélő bíróság hozta, s még aznap este végrehajtották. A romantikus, neogótikus stílusú épületet 1858-59-ben emelték. A Duna árterében, fűvel borított, erdősávval szegélyezett területen áll, ez a környezet különleges hangulatot ad az amúgy nem kifejezetten jó állapotú kápolnának.
Az épületet a Habsburg császári család emeltette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyetlen főrangú áldozata, a Lórév mellett kivégzett gróf Zichy Ödön emlékére. Az ítéletet 1848. szeptember 30-án a Görgey Artúr (ebben az időben őrnagyként Csepel-sziget parancsnoka volt) vezette katonai rögtönítélő bíróság hozta, s még aznap este végrehajtották. Fejér megye volt alispánját azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel.
Az ítélet a korabeli közvéleményben nagy vihart kavart, sokan ellenezték, a forradalom radikális hívei egyetértettek vele, mások úgy vélték, Görgey ezzel a tettével kívánta felhívni magára a figyelmet.
A romantikus, neogótikus stílusú épületet 1858-59-ben emelték. Mivel a kivégzés helye ártér, mesterséges dombra építették, s a bejárat előtti lépcsővel tettek még ünnepélyesebbé. A kápolna egyhajós, homlokzatán rózsaablak és huszártorony látható. A nyíláskeretek és a támpillérek kőből készültek, a többi rész, a kor divatjának megfelelően nyerstéglából. Az északi és a déli oldalakon kőkeretes, nyújtott hatszöges beosztású ablakpárok figyelhetők meg.
2000-ben újították fel, ekkor az ólomüvegablakokat és a tetőt kicserélték. Sokáig elhagyatottan állt, mert az idős plébános halála után nem volt, aki gondozza, most viszont az önkormányzat a ráckevei római katolikus egyházközséggel közösen helyrehozatta és megegyeztek a működtetéséről.
2009-től havonta egyszer szentmisét tartanak, és egy állandó kiállítást is berendeztek, amely a forradalom idejéből és a falu helytörténetéről mutat be dokumentumokat.
