Mihály Dénes, Pécel

Részletek

Megjelent: 2019. április 08. hétfő, 14:16

Mihály Dénes - Pécel

A gödöllői születésű, de aztán Pécelen letelepedett Mihály Dénes gépészmérnök, feltaláló volt. Elsősorban a képek, mozgóképek átviteli lehetőségei foglalkoztatták, ezzel kapcsolatban végzett kísérleteket. Ezeket 1924-től Berlinben folytatta, tulajdonképpen a televíziózás, a mozgóképek, a hangosfilm kérdései körében. Utóbbi elterjedéséhez az általa tökéletesített eszköz is hozzájárult. Tudományos eredményeit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos publikáció, tanulmány készült életművéről, de a tömegigényeket kielégítő műsorsugárzás is hozzá, illetve a vele együtt kutató tudósok nevéhez köthető.

"Ne ülj annyit a tv előtt!” – akár ez a mondat is elhangozhatott volna a Mihály család péceli nyaralójában száz évvel ezelőtt, amikor az akkor még 18 éves Mihály Dénes belemerült a „tv” szó elterjedése előtt „távolbalátónak” hívott eszköz első terveibe. A péceli levegő mellett sikerült annyira belemerülnie, hogy pár évtizeddel később elsőként ad televíziós közvetítést Berlinből és megalapítja az első tv-gyárat.

Mihály József, Kolozsvárról elszármazott orvos, műfordító, az Egyetértés folyóirat rendszeres szerzője, valamint a szintén erdélyi gyökerekkel rendelkező Ambrus Mária esküvőjük után eleinte Gödöllőn élnek, Mihály Dénes is itt születik 1894. július 7-én. A család azonban később a századfordulón felkapott, Budapesthez közelebbi, jó vasúti közlekedéssel rendelkező Pécelen, a mai Erzsébet sétányon szemel ki egy villát (Erzsébet sétány 9.). Mihály Dénes gyerekkorában és fiatal felnőtt éveiben rendszeresen és tartósan itt nyaral. Visszaemlékezéseiben írja, hogy „mintha csak tegnap lett volna, hogy a péceli villánk teraszán, 1912 nyarán az első távolbalátógép-terveket rajzolgattam.”

Még csak 16 éves, amikor az autókról és motorkerékpárról ír Magyarországon elsőként egy áttekintő műszaki könyvet. 18 évesen jelenti be első szabadalmát „Tüzet és betörést jelző berendezés pénzszekrényhez” címmel, de a kezdeti témaválasztási bizonytalanság után hamar ráfordul a távolbalátó eszköz fejlesztésére és 1912-től az élete tulajdonképpen arról szól, hogy olyan eszközt fejlesszen, ami minél több háztartásba tud eljutni.

A XX. század zűrös első feléről, mintha tudomást sem venne. Zajlik az I.világháború, de ő hol Nagyváradon, hol a Telefongyár Rt. laborjában kísérletezik. 1917-ben kettő, 1918-ban három szabadalmat jelent be. A Tanácsköztársaság időszaka alatt mutatja be az első eredményeit.

(Tegyük hozzá, hogy jó társaságban mozog. Nagyváradon Károly Iréneusz József tanár segíti a munkáját, aki ugyancsak nem vesz tudomást a háborúról és 1916-ban „kiharcolja”, hogy ne csak országos matematika verseny legyen, hanem fizikai is. Ismerős nevű gyerek nyer az elején: Szilárd Leó.)

1920-as évek első felében híre már a nemzetközi tudományos világban is forog. Itthon nem kap több pénzt a fejlesztések folytatásához, Berlinből keresik meg és az ottani telefongyárban (AEG) folytatja kutató munkáját. Miután a hang és mozgóképet egyaránt továbbító eszközét bemutatja, meghívják Budapestre, ahol igazán nagyszabású ünnepséggel és figyelemmel köszöntik. A magyar sajtó 1930-ban arról ír, hogy miért kell elengedni a tehetségeket. Utoljára 1940-ben, anyja temetésére tér haza.

1929-ben Európában először sugároz televíziós közvetítést, 1930-ban pedig – társbefektetőkkel és kutató társaival – megalapítja az első tv-gyárat (Telehor A.G.), innentől saját kutató laborjában dolgozik. Molnár Ferenc Mihály Dénes fejlesztéseinek hírére ezt írja: „nemsokára otthon, papucsban hallgathatjuk a milánói Scala opera előadását”.

A második világháború már nem megy el mellette nyomtalanul. Egy alig 20 éves zsidó árva, Karl Glasberg dolgozik neki az 1930-as évek végén. A fiút váratlanul elviszik, a Sachsenhausen táborba kerül. Mihály Dénes közbenjár a hatóságoknál, arra hivatkozik, hogy a fiatal mérnök „nélkülözhetetlen” számára. Az akkor 21 éves fiút elengedik, de 1943-ben Mihály Dénest tartóztatják le „hazaárulásért”, zsidók rejtegetéséért. A világhírű mérnököt Finsterwaldeba viszik, egy földalatti gyárban dolgoztatják. A fiú Auschwitzba kerül, ott hal meg.

A munkatáborban szerzett tüdőbaja a második világháború után már nem gyógyul meg, 1953 augusztus 29-én, Berlinben hal meg. Gyermeke nem születik, utolsó éveiben tovább kutat, többek között egy süketnémáknak szánt ábécén dolgozik.

Forrás: http://peceliszilankok.hu/mihaly-denes/