Csörsz-árok – Gödöllő

Részletek

Megjelent: 2023. június 28. szerda, 11:30

Csörsz-árok - Gödöllő

A Csörsz-árok végighúzódik a történelmi Nagy-Magyarország területén. Napjainkban három országot köt össze, 1260 km hosszan. Összeköti a Dunát a Tiszával és az Al-Dunához fut le. Dunakeszi-Alagtól indul a Kisárok része és Csánytól a Nagyárok része. Története minimum 1700 évre tehető. A régészeket jelenlegi álláspontja szerint római irányítással építették a szarmaták védműként a népvándorlás korában a Csörsz-árok rendszert. Az alkotók 15 millió köbméter földet mozgattak meg a Kárpát-medence legmonumentálisabb földépítményének elkészítése során.

Az egységesen aszimmetrikus árokból kiásott talajt sáncként hányták fel. Átlagos mélysége eredetileg 2,5 m mély volt. Szélessége 3-4- 10 m között váltakozik. Máig a táj része és mindig használták valamire az idők folyamán. Van, ahol máig határvonal (pl. Kerepes és Mogyoród között), máshol máig országút fut rajta (pl. Geszt), megint máshol vizet vezettek bele (pl. Gyöngyös-patak), és van, ahol vasúti síneket fektettek bele (pl. Kunszentmártonnál). A nép mindig látta, hogy tájidegen, nem a természet alkotta, így egyes szakaszait más-más névvel látták el, így lett Csörsz-árok, Csörsz-árka, Ördög-árok, Ördög-barázda, Ördög út, Papok sánca, Tsehek árka, Csesz árka, Cseres árka, Avar-árok, Hun-árok, Attila útja, Tündérek útja, Szépasszonyok útja, Kakas barázda, Traján fala, Római sánc...

A Csörsz-árok térképen

Gyönyörű mondavilágot szőtt a nép a Csörsz-árok rendszer mentén, melyek mind vízzel kapcsolatosak. A vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek vízgazdálkodási vonatkozását erősítik. A történelmi térképek mind útként ábrázolják, még Marsigli (1741) római maradványokat ábrázoló térképén is útként van jelölve. Az ókori történelmi kulturális örökségünk, az 1260 km hosszú Csörsz-árok rendszer összeköt embereket gyerekektől idősekig, falvakat, városokat, tájakat, országokat.

Marsigli római maradványokat ábrázoló térképe