Népviseleti gyűjtemény, Ócsa

Részletek

Megjelent: 2015. máj. 05. kedd, 10:43

Népviseleti gyűjtemény, Ócsa

"Őrizd meg, védjed múltbeli örökségedet,
Benned él nemzeted, százágú gyökered.
Vigyázd a kincset, mely rád hagyatott."

Ezzel az ismeretlen szerzőtől származó idézettel indult el két pedagógus, Bereczky Lászlóné Magyar Mária és Dr. Bálintné Magyar Ilona, hogy összegyűjtse és megmentse a már kiveszőben lévő ócsai népviseleteket.

A kezdetek 2005-re nyúlnak vissza, amikor is több üzemelő babagyűjteményt megtekintettek. Beszélgettek idős ócsai asszonyokkal, akik fiatalkorúkban népviseletben jártak, és ismerték szüleik és nagyszüleik öltözködési szokásait, a ruhák szabásvonalait és a használatos textileket. Mozgósították Ócsa lakosságát, hogy keressenek régi ruhadarabokat, fényképeket és bocsájtsák rendelkezésükre. A gyűjtések során kapott népviseletek lehetőséget biztosítottak számukra a szabásvonalak és a díszítések tanulmányozására. Kutatásaik igazolták a helyben szerzett ismereteket, ezért további feltáró munkát folytattak a Néprajzi Múzeumban, a Szentendrei Ferenczi Múzeumban és számos könyvtárban.

Miután a tervek megvoltak, kezdődhetett a megvalósítás, de ehhez anyagi forrásra volt szükség, amit szintén gyűjtésekből oldottak meg. Támogatta a kezdeményezést a helyi és a megyei önkormányzat, de a lakosság is sok pénzügyi támogatást biztosított. Ezzel végérvényesen elindult a gyűjtemény összeállítása.

Babák:
A népviseleteket saját készítésű babákra öltötték. Fontos szempont volt a bábák felnőtt emberi test arányának kialakítása. A test arányait az állvány méretével kellett összehangolni. A fém állvány fatalpon áll, mérete 52 cm. A baba arca nem lényegi kérdés, ezért a szemek és a száj megjelölése színes gombostűkkel történt. Fontos azonban pontosan követni az eredeti népviseleti hagyományokat.
A baba testhez a fejet is textilből tervezték, mivel a kaucsuk vagy gumi fej igen költséges lett volna.
A ma látható babák teste és végtagjaik arányosak és keményre tömöttek. A fejre kenderkóc haj került.

Ruhák:
A kezdeti szabásminták még nem hozták meg a megfelelő eredményt. Mivel kicsi ruhákról van szó némi fejtörést okozott a méretarányos szabásminták elkészítése.
Ezek után kezdődött a ruhák varrása eredeti textildarabokból. Legelőször a női és a férfi munkaruhák majd a lakodalom szereplőinek ruhái készültek el.
Kihívást jelentett a férfi posztóöltözék, csizmák, spanglis cipők, kalapok elkészítése.
A feltáró munka során összegyűjtött eredeti ruhák felújítását is el kellett végezni, hogy eredeti pompájába álljon a kiállításon.

Blúzok:
Darázsfészkes szűkítő hímzés, nyakon kézelőn lyukhímzés,töltés, slingelés.
Alsószoknya:
Színes, alján rózsaszín vagy kék slingeléssel.
Mellény:
Pontokból álló kisebb minták a díszítőelemei.
Ünnepi mellény csipkés, fehér lyukhímzéssel.
Kötény:
Kék, szürke, fekete gyapjúszövet, vagy kékfestő anyagból készül, slingeléssel, lapos hímzéssel díszítve, fehér, fekete, aranysárga fonállal kivarrva.
Zsebkendő:
Fehér alapon borsócakkos, sarkában monogram, sarokban minta. Fehér, rózsaszín vagy kék hímzőfonallal kivarrva.

Első alkalommal 2006-ban az Ócsai Kulturális Napok keretében állították ki a népviseleti babákat, majd a szomszédos településeken Újhartyánban, Hernádon, Dánszentmiklóson, Bugyin, Pilisvörösváron, Felsőpakonyon, Alsónémedin, Óbuda Textilmúzeumba és Szlovákiában Palást községben is bemutatásra kerültek.
Majd egy darabig a két gyűjtő lakásában tárolták a népművészeti ruhákba öltöztetett babákat, míg nem a Duna Ipoly Nemzeti Park 2008-ban befogadta a gyűjteményt és az Ócsai Tájház egyik épületében, mint állandó kiállítás tekinthető meg.

2008-tól az alkotók egyéb magyar népviseleteket is megvarrtak, elsősorban ismeretterjesztés céljából valamint azért, hogy összehasonlítás alapján bemutassák az ócsai népviselet egyszerűségét.

Több szakértő, mint például a Néprajzi Múzeumból Szojka Emese főmunkatárs, Dr. Györgyi Erzsébet a Játéktársaság elnöke, a Forgó c. lap főszerkesztője, Zorkóczy Éva a népművészet mestere, Népi Iparművész, babakészítő is megtekintette a kiállítást és véleményük egyértelműen pozitív volt.
A babákat egyedieknek, a ruhákat eredetieknek ítélték meg. Az alkotók munkáját pozitívan ítélték meg, mivel ragaszkodtak az eredeti népviselethez. A babák arányai jók, a hangsúly a ruhákon van.
Megállapították, hogy hazánkban másik ilyen gyűjtemény nem található. Mind ezt leközölték a Forgó c. lapban (a Játéktársaság folyóirata).

Az ócsai népviselet felkeltette a helyiek érdeklődését, és ennek hatására többen varrattak az eredeti népviseletnek megfelelő ruhákat, amiben felvonulásokon, városi ünnepségeken vesznek részt.
Az "Ócsai Lakodalmas" rendezvényen korhű ruhákban, a régi lakodalom koreográfiájának megfelelő láthatjuk a menyegzőt.

Az alkotók: Bereczky Lászlóné Magyar Mária és Dr. Bálint Ferencné Magyar Ilona 2014-ben Ócsa díszpolgárai lettek.