Arany-út (Arany János nagykőrösi emlékeinek nyomában)

Arany-út

„A világirodalomban is példátlan, hogy egy nemzet elismert legnagyobb költője egy egyszerű vidéki városban, köztanári sorban töltse élete legértékesebb évtizedét.” Arany János nagykőrösi tartózkodásának, gimnáziumi tanárságának 9 évét jellemezte így dr. Törös László. De nem csupán nehéz életszakaszának színhelye volt ez a város, hanem legtermékenyebb alkotói korszakáé is: itt születtek első balladái, újszerű műfaji remekei, nagyszerű elbeszélő költeményei, irodalomtörténete, tudós verstana, rajzos illusztrációi a Nagyidai cigányokhoz. Nagykőrösi tárgyú művei is kiemelkedő színvonalúak. „Magyar Weimar” alakult ki körülötte: „a fél Akadémia Kőrösön lakik” – írta sógorának. A nagy tanári karról Jókai is jellemző képet festett, midőn megjegyezte: „A Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagy-Kőrösön volt.” Számtalan szellemi és tárgyi relikvia őrzi a városban Arany János és tudós tanártársai emlékét. Ezek kulturturisztikai útvonalra felfűzhetők, végiglátogathatók, és az „Arany-út” bejárása után mindenki gazdagabbnak érezheti magát. Egy ilyen jellegű rövid összefoglaló kiadvány – leporelló formában – 2009 októberében el is készült; az Arany-Híd Baráti Körben sajtótájékoztatón mutattuk be az érdeklődőknek. Az élénk sajtóvisszhangot kiváltott program-összeállítás a gyakorlatban is jól vizsgázott, hiszen az Arany-út című kiadvány megjelenése óta (2009 októberétől) számos esetben került sor a sétára, és mindig pozitív visszajelzést kaptunk (néhányat tartalmaz a Melléklet). Ennek kidolgozása, továbbfejlesztése várható a nemzeti értékké nyilvánítás után.

Nincs még egy város a mai Magyarország területén, amely ilyen értékes Arany János-örökséggel dicsekedhetne. Egyedülálló kincs ez számunkra, amely jóval túlmutat a lokális értékkörökön. Arany költészetét a világon mindenütt elismerik, emberi kiválósága a mai kor embere számára is példamutató. Költészetének nyelvi gazdaságából anyanyelvünk kifogyhatatlanul táplálkozhat; tiszta forrás, amely sosem apadhat el. Lába nyomának követését már a későbbi költőtárs, Juhász Gyula is gyönyörű versbe foglalta (Arany nyomában), a nagyszerű szobrász, Stróbl Alajos pedig szobor-remekkel állított emléket nemzeti költőnknek és az általa megénekelt és így a halhatatlanságba emelt egyszerű nagykőrösi gulyásnak. Barátai, tanártársai között jelenítette meg Varga Imre szobrászművész, - valamennyiük emberi karakterét nagyszerűen eltalálva. (A nagy tanári kar szoborcsoport.) Kuriózumnak számítanak sírversei, amelyek a református temetőben olvashatóak. A költőről elnevezett múzeumban és református gimnáziumban különleges ereklyék megtekintésével erősíthetjük magyarságunkat, emberségünket, európai gondolkodásunkat, műveltségünket.

Ajánló az Értéktárból...

facebook

net4eu

foodwave