Börzsöny kisvasút
- Részletek
- Megjelent: 2015. február 26. csütörtök, 11:02
Börzsöny kisvasút
A Börzsöny völgyeiben egykor 7 kisvasúti hálózat futott, vonalaik összhossza meghaladta a 200 km-t. Ezeket elsősorban fa, részben kő szállítására építették ki, személyforgalom csak ritkán, kiegészítő jelleggel volt. Mára e vonalak nagy részének csak a helyével találkozhat a túrázó, csupán 4 hálózat 30 km-nyi vonala maradt fenn.
A hegység első kisvasútját, a királyrétit 1893-ban Gróf Frenkensiesdorf Henrik építtette, hogy a Királyrét közelében lévő erdőbirtokáról a fa szállítását könnyebbé, gyorsabbá és gazdaságosabbá tegye.
A börzsönyi kisvasútépítés csak az 1910-es években vett nagyobb lendületet. Még 1908-ban megépült a nagybörzsönyi kisvasút első vonala Ipolypásztó (ma Pastovce) - Nagy-börzsöny között 600 mm nyomközzel, 1910-ben a kemencei kisvasút építése kezdődött meg a Kemence – Királyháza - Királykút vonallal. Elsősorban kő szállítására épült a szobi kisvasút, 1912- ben a Szob - Márianosztrai kőbánya vonallal.
A vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet kiaknázására, gazdasági vasútnak épült 760 mm-es nyomtávolsággal, egyvágányú vonalon. Az üzemet két gőzössel indították. A két mozdony mellett hatvan kéttengelyes nyitott kocsi szolgálta a szállítási feladatokat. A fűtőház és a kőzúzda Szobon létesült. A kitermelt követ nagy darabokban rakták a kisvasúti kocsikba. A válogatás, finom kőzúzalék készítése Szobon történt. Itt adták fel a kőszállítmányokat a MÁV szerelvényeire, és a Duna-parti rakodón uszályokra. A hajózás kezdettől jelentős volt, a bánya tulajdonosának hajózási érdekeltségei miatt.
A Szobi Gazdasági Vasút és a Nagybörzsönyi Állami Erdei Vasút története szorosan összefonódik. A trianoni határrendezés után az Ipoly folyócska szigorú országhatárrá lépett elő, Ipolypásztó Csehszlovákiába került. A nagybörzsönyi kisvasút ezzel elvesztette nagyvasúti kapcsolatát, így a tulajdonos érsekségi uradalom ennek pótlásához korszerűsítésbe kezdett. A meglévő vonalat átépítették 760 mm nyomközre, és megkezdték egy összekötő vonal építését Kisirtás - Nagyirtás - Márianosztra között a szobi kisvasúthoz. Az új vonal megépítéséről így számoltak be: "Két év kellett a megtervezéséhez és megépítéséhez, olyan nehéz megoldás volt műszaki és pénzügyi okból egyaránt. Kisvasútnál talán egyetlen hazánkban a maga nemében, három emeleten, szintben mutatja a túrázónak ugyanazt a festői képet."
Az összekötő vonallal 1975-ig volt a két vasút kapcsolatban, ekkor a teherforgalom visszaesése és az elhanyagolt, rossz állapotú pálya miatt Márianosztra - Nagyirtás között beszüntették a forgalmat. Bár a pályát nem bontották el, az üzemen kívüli összekötő szakaszon a síneket ellopták.
A szobi vonalon 1940-ben épült meg a Brjéska-bányához vezető szárnyvonal. 1945-ben a nagybörzsönyi kisvasúttal együtt államosították, a két vasút közös üzemeltetés alá került. A kőszállító vasút 1953-ban a MÁV kezelésébe került Szobi Gazdasági Vasút néven. Innen vitték a MÁV pályarekonstrukcióihoz nélkülözhetetlen zúzottkövet. Az 1950-es évek elején Szob és Márianosztra között megindult a személyszállítás, de a Nagybörzsönyig tervezett járathosszabbítás helyett néhány év után ezt is megszüntették. A hőskor gőzöseit 1962-1963 között selejtezték. Ekkor az üzemet 490,sor mozdonyok vitték. A vonatok is változtak, a régi kéttengelyes, itteni becenevükön „babakocsik" munkáját négytengelyes, billenthető, Uba típusú kocsik vették át. Nemsokára C-50-es motormozdonyok érkeztek. Hosszú ideig tartott a vegyes vontatási üzem, a C-50-esek párban dolgoztak, de még így is csak hosszan csúsztatott kuplunggal indíthatták meg a vonatokat. A gőzösökre továbbra is szükség volt, hiszen megfelelő teljesítményt csak ők nyújthattak.
Az 1970-es években megszűnt a Brjéska bányai vonal; csak a Szob–Márianosztra vonal maradt meg. 1975-ben egy balesetre hivatkozva megszüntették a forgalmat Szob és Nagyirtás között, a két vasutat elszakítva egymástól. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban nagy tervek körvonalazódtak a kisvasút körül. Az Államvasút a kőbányába futó vonal átépítését tervezte szabványos nyomközre, de egy harmadik sínszál beépítésével a kisvasút közlekedését is biztosítani kívánták. Személyvonatok futottak volna Szobtól Nagybörzsönyig. A tervek azonban örökre papíron maradtak.
1980-ban Sárospatakról öt darab Mk48,20 sorozatú mozdony érkezett. Megfelelő teljesítményükkel kiváltották a gőzösöket és a C-50-eseket. Szintén az 1980-as évekhez kapcsolódik a kisvasút nagy forgalmi fellendülése: ekkor kezdték el nagy tömegben megrendelésre fuvarozni a követ a tervezett nagymarosi duzzasztómű építéséhez. Mivel minél nagyobb darabok kellettek, az ide szánt kövek nem kerültek a Szobi zúzóba és osztályozóba, hanem egyenesen a Duna-partra utaztak, ahol szállítószalagra billentették, ezen pedig az uszályok gyomrába kerültek. 1987-ben az addig fékezőkkel közlekedő szerelvényeken bevezették a légfékezést, mind a közvetett, mind a közvetlen működésű fékezés lehetőségét megteremtették.
A nagymarosi építkezés megszűntével már csak a MÁV igényeinek kiszolgálása maradt, de az is egyre kevésbé, hiszen csökkent a pályafelújítások mennyisége, így a MÁV eladta a kőbányát. Az új tulajdonos az osztályozót és zúzót feltelepítette a kőbányához és a megrendeléseket azóta teherautóval teljesíti. 1993-ban megrendelés híján a vasúti üzemet beszüntették. A három itt maradt C-50-es mozdony közül kettő a Széchenyi-hegyi gyermekvasútra került. A többi jármű 1994. év folyamán került el a vonalról. 1996-tól egyre erősebb szándék mutatkozott a Szob – Nagybörzsöny közötti, sajnos csak részben létező kisvasúti pálya újra üzembe helyezésére. Megalakult Szob, Márianosztra és Nagybörzsöny önkormányzata részvételével a „Szob - Nagybörzsönyi Kisvasútért Közalapítvány", megkezdődött a szervezés. A fordulópontot 1998. márciusa jelentette, amikor Nagybörzsöny önkormányzata egy forintért megvásárolta a Nagybörzsönyi Erdei vasút tulajdonjogát az Ipoly Erdő Rt-től. A vasút felújítása 2002 tavaszán kezdődött.
2006 októberében megkezdődött a Szob-Márianoszta szakasz teljes rekonstrukciója is. (Ez a vonal továbbra is a MÁV tulajdonában van.) Ekkor egy EU-s pályázat segítségével indult meg a felújítás, 600 millió forintot fordíthattak a Szob-Márianosztra szakaszra. A felújítás első részében új pályát építettek Márianosztra és Szob között; a vonalat a „GV telep"-től a szobi vasútállomásig meghosszabbították. A szakasz „előmegnyitóját" 2007. november 16-án tartották meg. A járműállományra kiírt sikertelen közbeszerzési eljárások után 2008-ban a forgalom egy felújított L–60-as mozdonnyal és egy zárt személykocsival indulhatott meg. Az elkészült vonalon a menetrend szerinti forgalom 2009. július 18-án indult meg.
A vonal folytatásának tekinthető a Nagybörzsönyi Erdei Vasút, mely egykor Márianosztrán csatlakozott hozzá. A két vasutat összekötő vágányt nem bontották el, azonban jelenleg hiányos és járhatatlan. A vágány felújítása, a két vasút összekötése ma is tervben van, így egy Börzsönyön átvezető vonal jöhet létre. A Márianosztra-Nagyirtáspuszta közötti szakaszon több száz méter hosszan sérült a töltés, ezért a szakaszok összekötéséhez újabb beruházásra lesz szükség. Az ehhez szükséges összeget egy új pályázaton szeretnék elnyerni. A teljes pálya elkészülte után a két vonalat egy egységként tervezik használni, mivel jelenleg a két szakasznak külön üzemeltetője van.
A Börzsöny Kisvasút (régebbi nevén Szobi Gazdasági Vasút) a Börzsönyben, Szob és Márianosztra között található kisvasút. Eredetileg gazdasági vasútnak épült 1912-ben 760 mm-es nyomtávolsággal, egyvágányú vonalon. A vasúton a teherforgalom 1992-ben leállt, ettől kezdve a vonal pusztulásnak indult. 2006-ban kezdődött meg a felújítása idegenforgalmi céllal. A rendszeres személyszállítás 2009. július 18-án indult meg.
A Márianosztra és Szob között, több mint száz éves nyomvonal közlekedő Börzsöny kisvasút a térség hegyvidéki turisztikai fejlesztés eredménye, nagymértékben szolgálja és kiegészíti a Duna–Ipoly Nemzeti Park börzsönyi tájegységének(öko)turisztikai kínálatát.