Az Árpád-kor helytörténeti jelentősége a Csepel-szigeten

Az Árpád-kor helytörténeti jelentősége

A honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye e legnagyobb dunai sziget. Anonymus „vezéri szigetként” (ducalis esset insula) említi. A sziget neve a Honfoglalás korából származik: Árpád vezér lovásza volt ’Sepel’, aki itt tartotta a honfoglaló sereg lovait.
Napjainkban a Csepel-sziget számos települése helytörténeti múzeumokban, közterekben, iskolákban, műemlékekben, zászlóban és nagy hídban is őrzi honfoglaló vezérünk nevét.
A X-XI. század korát megidéző múzeumfalu, szigethalmi Emese Park, pedig mintegy 12 hektárnyi területen e kor megismertetését, valamint hiteles programokon keresztüli „történelmi életmód rekonstrukcióját” tűzte ki céljául.

E korszak nem csupán egy-egy település történelmébe írta be magát kitörölhetetlenül, hanem egy egész tájegységébe, a Csepel-sziget történelmébe. Árpád nevét számos emlékben őrzik a települések és e történelmi korszakot eleveníti fel egy múzeumfalu, amely interaktív módon, színvonalas programokon keresztül közvetíti és tartja fenn az Árpád-korszak hagyományait, mely véleményünk szerint összességében e kulturális örökség kiemelését mindenekelőtt indokolja.