Cházár András szellemi öröksége - Vác
- Részletek
- Megjelent: 2016. október 26. szerda, 10:36
Cházár András szellemi öröksége - Vác
Cházár András szellemi öröksége – a magyarországi gyógypedagógia/siketoktatás megteremtése
Cházár András ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző volt, olyan ember, aki ügyvédségéről kész volt lemondani, mert II. József rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédi kereseteket német nyelven kell benyújtani a törvényszékhez. Nem csak a magyar nyelv mellett kötelezte el magát az 1745. július 5-én Jólészen született és 1816. január 28-án Rozsnyón elhunyt evangélikus családból származó, későbbi református zsinati küldött: 1790-ben a „szántóvető polgárság” nevében írt „esedező levelet”, amelyben általános és kötelező alapiskoláztatást követelt és a fogyatékosok társadalmi felkarolását javasolta. A siketnémák taníthatóságáról más művében is értekezett, s így ő tekinthető hazánkban az esélyegyenlőség úttörőjének.
Kezdeményezésére jött létre a gyógypedagógia „alma matere, a Siketek ’s Némák Királyi Intézete 1802-ben Vácott, amely 1990 óta az ő nevét viseli. Budapesten és Vácott utcát neveztek el róla, emellett 1990-től átadják a róla elnevezett díjat is.