Isaszegi Öregtemplom - Szent Márton Katolikus templom

Részletek

Megjelent: 2015. június 17. szerda, 12:05

Isaszegi Öregtemplom - Szent Márton Katolikus templom

Az utazó bármely irányból érkezik Isaszegre, már messziről meglátja a város ékességét, a dombon álló, gazdag történeti múltat hirdető, Szent Márton tiszteletére emelt régi római katolikus templomot." A hagyomány úgy tartja, hogy Szent István rendelkezése nyomán épült itt az első fatemplom, és ennek helyére építették a XII. század végén a körtemplomot. „Az évszázadok viharaival, pusztításaival dacoló épület szakszerű régészeti feltárására és műemléki helyreállítására 1968–1971-ben került sor. E munkálatok folyamán derült fény a templom történetére, építésének korszakaira.

A jelenlegi, barokk formajegyeket viselő épület alatt tárták fel annak a centrális, tehát körfalú templomnak a maradványait, melyet nagy valószínűséggel a XII–XIII. század fordulóján építettek. Ehhez a XIII. század második felében azt a szintén kör alakú kis kápolnát építették hozzá, melynek alapítását a kutatók az 1265-ös csatával, illetve annak következményeivel hozzák összefüggésbe.

Erre az épületegyüttesre húzták fel a XIV–XV. század fordulóján azt a gótikus templomot, amit aztán a XV. század második felében az uraságok (minden bizonnyal a Rozgonyiak) bővítettek. Díszes bejárati kapuja (ezt Csányi Károly még 1939-ben tárta fel) a templomhajó déli falsíkjában, a sekrestye a szentély északi falán helyezkedett el. Ez idő tájt építették a tornyot is. Az egész templomot kívülről támpillérekkel erősítették meg, körülötte helyezkedett el a fallal kerített cinterem, a temető.

A XVI–XVII. században a templom súlyosan megrongálódott, de nem semmisült meg. Állaga tovább romolhatott a felszabadító és a kuruc háborúk idején.

Romjaiból 1716-ban emelték ki, amikor Johannes Ignaz de Kurucz (Kurth?) báró a lakosság segítségével renováltatta. Vagy ekkor, vagy az is lehetséges, hogy a török kiűzése utáni időkben helyezték át a sekrestyét a szentély déli falára, a külső falakat pedig a párkány magasságáig festett, két fekete csík között húzódó fehér-fekete körökkel díszítették. Miután Grassalkovich Antal 1733-ban Isaszegre megkapta a kegyúri jogot, 1734-ben barokk stílusban átépítette a templomot, mely végső formáját az 1758-as renoválással nyerte el.

Az elkövetkező 150 évben természetesen többször megújították, de alapos munkát egyszer végeztek. A XX. század elejére állaga annyira romlott, hogy 1902-ben a koronauradalom immár egy jelentősebb rekonstrukciós beavatkozásra kényszerült.

A Szent Márton-templom műemléki leírása az épület külsejét így foglalja össze: „Egyetlen homlokzat előtti torony, négyszögű alépítménnyel, nyolcszögletes toronytörzs, két emeletet elválasztó egyszerű övpárkánnyal. Az első emeleten négykaréjos mérművű körablak, a legfelső emelet négy oldalán lapos, kosáríves ablakok. Egyszerű, barokk, törtvonalú zsindellyel fedett sisak. A torony és a hajó nyugati végének sarkain a rézsútos támpillérek középkoriak. A hajó és a félköríves szentély többi támpillére barokk kori. A déli falon befalazott ajtó faragott kő kerete bemélyített háromszögekből alkotott díszítésekkel. Ennek csak a fele látható, mert az egyik barokk támpillér részben eltakarja. A szentély felőli következő támpillér pedig egy másik faragott kőkeretes kapunyílást takar el részben. Ennek kerete azonban egyszerű, díszítés nélküli. Déli oldalon a sekrestye, keleti és nyugati falán barokk, kőkeretes ablak. A félkörű szentély déli és északi oldalán félköríves oldalkápolnák. Az egész templom zsindelyfedésű. A torony alatti belső bejárat barokk, kőkeretes." A belső: „A hajó négy boltszakaszos, fiókos dongaboltozattal, északi és déli oldalról három-három ablaknyílással, északról a szentélyben is van egy ablaknyílás. Az ablakok félkörívesek. A boltozás a barokk korból való. Két oszlopon és három ívnyíláson nyugvó falazott kórus." Asztalos István: Isaszeg, Száz magyar falu könyvesháza

A műemlék templom oldalától gyönyörű szép kilátás nyílik a környez dombokra,és az 1937-ben épült új római katolikus templomra.

„Hol, hogyan és miképpen győzte le Szent György a sárkányt?

Az isaszegi öreg-templom, mely kivilágított, becses ékszerként ragyog a sötét éjszakában, pirkadattól napestig szótlan méltósággal tekint arra a szomszédos lapályon terpeszkedő, óriáskígyó-szerű, szélfútta homokvonulatra, melynek csak a feje is kisebb hegyecskét alkot. A templom melletti Kálvária dombján vonul tova az a soha nem jelölt Föld-idegáram vonulat, mely pontosan az öreg-templommal farkasszemet néző óriáskígyó fejét jelképező hegyecske csúcsának tart, s a kálváriához hasonlatosan, e látszólagos óriáskígyó fején lévő koronaként, Szent György-áram ismételt kereszteződést alkot. Akárcsak másutt, itt is tisztelettel áldoztak mindazok emlékének, küzdelmének, s küzdelme előtt, akik megpróbálták – önmagukban – legyűrni a sárkányt, s ily módon elérhették az igen megtisztelő, Szent Györgynek nevezhető, magas beavatási fokozatot."

Idézet -Szőke Lajos – Befolyásolhatatlan fölsugárzások című könyvéből.

Az isaszegi Szent Márton műemlék templom településünk egyik legkiemelkedőbb jelképe, mely nem csak a gyönyörű Gödöllői-dombságban fekvő tájat határozza meg, de az emberek szívében - lelkében is jelentős szimbólum. Az öreg templom úgy történelmi, művelődéstörténeti, vallástörténeti és helytörténeti szempontból is kimagasló nemzeti érték, mely az egyediségével az egész ország egyik legjelentősebb műemléke.