Váci vár
- Részletek
- Megjelent: 2015. július 07. kedd, 13:14
Váci vár
A vár összefüggő falait a Duna felőli oldalon láthatjuk, ám a városi védőművekből egyedül a Hegyes-torony maradt fenn egy lakóház sarkába beépítve.
Az egykori vár központja a mai Géza király tér alatt terül el. AA települést már Szent István az általa szervezett egyik katolikus egyházmegye központjává tette, így valószínűleg népességében és gazdagságában messze kiemelkedhetett a környező helységek közül. Első püspöki templomát I. Géza építtette, akit 1077-ben ide temettek el. A templom és palota együttest a tatárok pusztították el a lakossággal együtt, ezt követően IV. Béla király itt tanácskozott országgyűlésre hívott főuraival az ország újjáépítéséről.
Virágkorát a vár a 15. század második felében élte, amikor Báthory Miklós váci püspök utasítására itáliai mesterek a királyi udvarból szétsugárzó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint formálták át a várost. A korabeli feljegyzések szerint az egyházi épületben négy kápolnát és 13 oltárt létesítettek.
A török uralom alól véglegesen csak 142 év után szabdault fel, 1686. szeptember 2-án, ekkor a vár és település már romokban hevert. 1719-ben aztán ferencesek kaptak letelepedési engedélyt a vár területén, és az egykori épületek romjait felhasználva felépítették templomukat és kolostorukat.
A régészeti ásatások eredményei alapján az eredeti falakra megtörtént az ágyúterasz visszaépítés – amit egykor olasz mesterek tervei alapján építettek – és mellette a folyóhoz lefutó várlépcső.
A napjainkban is zajló régészeti feltárások különleges jelentőségű reneszánsz emlékeket hoztak napvilágra.
