Visegrád római kori, Árpád-kori és középkori, műemlékegyüttese

Részletek

Megjelent: 2015. június 30. kedd, 10:52

Visegrád római kori, Árpád-kori és középkori, műemlékegyüttese

Visegrád, a népeket, kultúrákat összekötő Duna menti település, a Duna-Ipoly Nemzeti Park közepén, egyedülálló természeti környezetben, nemzetközi hírű műemlékekkel dicsekedhet. A természeti szépségek és az emberi történelem emlékei ősidők óta együtt gazdagítják a várost.

A római birodalom megerősített határa, a limes itteni szakaszáról, nyolc őrtoronyról és két erődről van tudomásunk. A város nevét több mint ezer évvel ezelőtt írták le először a Szent István király által kiadott oklevélben, mint Visegrád vármegye várát és ispáni székhelyét, amelynek maradványai a Sibrik dombon láthatók. A tatárjárást követően épült meg hazánk egyik legnagyobb erődítménye, a dunai tornyokból, az alsóvárból és a fellegvárból álló kettős várrendszer. A 14.-15. század a település fénykora, Visegrád Magyarország királyi székvárosa. Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás itt építették fel Európa egyik legreprezentatívabb uralkodói rezidenciáját, a késő gótikus, reneszánsz stíluselemekkel díszített királyi palotát. 1323-tól a török hódoltságig a fellegvárban őrizték a Szent Koronát.

Az idelátogatók a város műemlékeinek megismerésével a Kárpát-medence több ezer éves és a magyarság 1000 éves történelmével hiteles környezetben ismerkedhetnek meg.