Társadalmi környezet
Pest megye népessége a legnagyobb az országban és – Győr-Moson-Sopron megyével együtt – az ország növekvő népességű megyéje is, az elmúlt 10 év során itt nőtt legdinamikusabban a népesség. A növekedés legnagyobbrészt a fővárosból kifelé irányuló és az ország távolabbi térségeiből érkező bevándorlás-ból táplálozik. Korstruktúrája kedvező, bár területileg differenciált.
A megye lakónépessége 2013 elején 1 212 395 fő volt. A megye népességszámá-nak 2000-es évekbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a 2001-es népszámlálás óta 2012-ig eltelt egy évtized során mintegy 16,1%-os növekedés következett be. A megye lakónépessége 2001 és 2012 között majdnem 173 000 fővel nőtt. Összehasonlításképpen: ez azt jelenti, hogy a megye lélekszáma öt és fél (!) Gödöllő nagyságú város népességével növekedett az elmúlt évtized során. A ’90-es évtizedhez hasonlítva a növekedés üteme az új évtizedre felgyorsult. Már a ’90-es években is Pest megye volt szinte az egyedüli, amelynek népessége növekedett, viszont akkor még csak 100 ezer fő volt a 10 év alatti gyarapodás. A népességnövekedés üteme tehát megduplázódott egy évtized leforgása alatt.
A népességnövekedés megyén belüli területi megoszlása lényeges különbségeket mutat. Gyakorlatilag valamennyi kistérség növelte népességét, azonban az agglomerációs kistérségek nagyobb mértékben. A Ráckevei, Monori, Érdi, Gödöllői, Dunakeszi, Veresegyházi és Pilisvörösvári kistérségben a legdinamikusabb a növekedés. A többi kistérség növekedése kevésbé kiemelkedő, illetve stagnáló, és egyedüliként a Szobi kistérségben csökkent – kismértékben – a népesség.
A megye népesedési helyzetét nem lehet a budapesti agglomerációs összefüg-gések ismerete nélkül vizsgálni. A megye országos szinten kimagasló dinamizmusa a népességnövekedés terén javarészben az agglomerációs övezetben lévő települések tartós és erőteljes növekedésének köszönhető. Az agglomerációs településeken 791 ezer fő élt 2010-ben, a megye agglomeráción kívüli településeiben összesen ennek alig több mint a fele, 438 ezer fő. A népességnövekedés (10 év alatt évente egy kisvárosnyi népesség letelepedése) erőteljesen megterhelte az agglomerációs övezet települései intézményhálózatát, amelynek kapacitás¬bővülése a legtöbb helyen nem tudott lépést tartani a népességnövekedés dinamizmusával. A növekvő hiányok pótlása meghaladja a települések felhasználható fejlesztési forrásait, a mennyiségi hiányok pótlásának kényszere elveszi a forrásokat a minőségi fejlesztésektől, amely sajátos agglomerációs konfliktust generál a helyben élők és a betelepedők között.
Az átlagos népsűrűség a megyében 195 fő négyzetkilométerenként, ami a 107 fő/km2-es országos átlagnak közel kétszerese, ezzel az értékkel Pest megye az ország legsűrűbben lakott megyéje. A népesség területi elhelyezkedése a megyében – a sajátos településhálózati adottságok, azaz a legsűrűbben lakott agglomerációs gyűrű és a ritkán lakott börzsönyi vagy alföldi területek egymásmel-lettisége következtében – meglehetősen kiegyenlítetlen.
A lakónépesség számának alakulását az élveszületések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás, valamint az állandó és ideiglenes be-, illetve elvándorlások egyenlegeként előálló vándorlási különbözet határozza meg. Pest megye népessége a hatályos területrendezési terv demográfiai vizsgálatai óta eltelt időszak, valamint a 2001-es népszámlálás óta eltelt egy évtized során is folyamatos növekedést mutat. Ennek okai az összességében pozitív vándorlási egyenlegben keresendők.
A természetes szaporodás (az élveszületések és a halálozások számának különbsége) a vizsgált időszak során negatív, mivel a halálozások száma évről-évre magasabb a születésekénél, ezért a megye népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A természetes fogyás éves értéke a vizsgált egy évtizedes időszak első felében volt rosszabb, 2002-2004 között a halálozások számának emelkedé-se és az ehhez társuló, csak kisebb mértékben növekvő születési arányszámok hatására. A halálozások száma 13.500 fő körül stabilizálódott 2005-től egészen 2010-ig. Emellett a születések száma 2005-től tendenciáját tekintve növekszik, bár a folyamatban kisebb megingások látszanak. A természetes fogyás lelassult az évtized első felében tapasztalthoz képest. Mind a születések, mind a halálozások számának előző évhez viszonyított változása ingadozást mutat, sőt 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben pedig a születések száma csökkent, ugyanezen években a halálozások száma viszont nőtt. A természetes fogyás 2008-tól ismét évről évre nő.
A természetes szaporodás mértéke nem teljesen homogén, e tekintetben je-lentős területi differenciák léteznek a megye egyes térségei között. A kedvező népesedési mutatók elsősorban a megye agglomerációs településeit jellemzik. A megye perifériáin – Ipoly-völgy települései, Dél-kelet Pest megye, Felső-Galga-völgy – ezzel ellentétes trendek jellemzőek. A kistelepüléseket jellemzően az elöregedés és a csökkenő gyerekszám sújtja.
