Pest megye gazdasága

Aktuális adatok Pest megye gazdaságáról, 2014. I. félév

Pest megyében 2014. június 30-án több mint 202 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 2,0%-kal többet mint egy évvel korábban. A szervezetek több mint kilenctizedét adó vállalkozások 48%-a társas, 52%-a önálló vállalkozó volt. Számuk mindkét gazdálkodási formában emelkedett 2013 azonos időpontjához képest.

A társas vállalkozások kétharmada (közel 62 ezer) korlátolt felelősségű társaság volt, a betéti társaságok száma pedig meghaladta a 27 ezret. Az előző év azonos időpontjához képest a korlátolt felelősségű társaságok száma 2,9%-kal nőtt, a betéti társaságoké viszont 4,3%-kal csökkent.
A 99 ezer önálló vállalkozó közel fele szerepelt a vállalkozói nyilvántartásban. Az önálló vállalkozók 42%-a mellékfoglalkozásúként volt bejegyezve, a főfoglalkozásúak 41%-ot, a nyugdíjasok pedig 18%-ot képviseltek.

A legtöbb szervezet (29 ezer) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágba tartozott, de ezt megközelítő – 28, illetve 27 ezer – volt a számuk az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban is.

A megfigyelt Pest megyei székhelyű szervezetek az előzetes adatok szerint az év első felében 134 milliárd forintot – folyó áron 27%-kal többet – fordítottak beruházásokra, mint egy évvel korábban.Az összes beruházás csaknem fele az ipar nemzetgazdasági ágban valósult meg, 17%-át a kereskedelemre fordították, 6,4%-a pedig az információ, kommunikáció fejlesztését szolgálta. 2014 első felében a beruházásokra felhasznált összeg harmadát építésre, 67%-át gépekre, berendezésekre, járművekre fordították. A gépek, berendezések 44%-a volt hazai gyártású, 56%-a pedig importból származott.

Az ipari termelés a Pest megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2014. I. félévében 10%-kal meghaladta az előző év azonos időszakáét. Az értékesítés 11%-kal bővült, mely a belföldi értékesítés 14%-os és az export 9,4%-os növekedése mellett alakult ki. Az ipar értékesítési bevételeinek több mint kétharmada a külpiacokról származott.

A feldolgozóipar termelése 12%-kal bővült. A legjelentősebb termelési értéket előállító feldolgozóipari ágazatok közül a járműgyártás 30%-kal növelte termelését, az élelmiszeriparé viszont 1,8%-kal csökkent.

A legjelentősebb exportra termelő ágazat a járműgyártás, amelynek 19%-kal nőtt a külpiaci értékesítése. A belföldi értékesítés szempontjából legjelentősebb feldolgozóipari ágazat, az élelmiszeripar hazai értékesítése 2,4%-kal csökkent.

A legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokban alkalmazásban állók száma 4,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, és az egy alkalmazásban állóra jutó termelés volumene alapján számított termelékenység 5,9%-kal javult.

A Pest megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek termelési értéke 2014. I. félévében megközelítette a 70 milliárd forintot, ami 26%-os volumennövekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (Országosan ebben a körben 31%-os emelkedést mértek.)

Az épületek építményfőcsoport termelése 9,1%-kal, az egyéb építményeké pedig csaknem négytizedével nőtt. Az utóbbi jelentős növekedés út-felújítási és útépítési, valamint közműfejlesztési munkáknak köszönhető. A tárgyidőszakban kötött új szerződések volumene több mint másfélszeresére, a tárgyidőszak végi szerződésállomány pedig 1,6-szeresére emelkedett.

Pest megyében az év első hat hónapjában 636 lakás épült, 43%-kal több, mint egy éve ilyenkor. Az építkezésekben meghatározó volt a természetes személyek térnyerése, az építtetők háromnegyede tartozott ebbe a kategóriába, 17%-kal nagyobb hányaduk, az egy évvel korábbinál.

Mérséklődött az értékesítési céllal és jelentősen nőtt a saját használatra épült lakások súlya.

2014 január–júniusában Pest megye kereskedelmi szálláshelyein 215 ezer vendég szállt meg, 13%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A vendégforgalom háromnegyedét adó belföldi vendégek száma 16, a külföldieké ennél szerényebb mértékben, 6,3%-kal emelkedett.
A vendégek az év első hat hónapjában összesen 389 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megye kereskedelmi szálláshelyein, 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. A belföldi vendégéjszakák száma 17, a külföldieké 2,9%-kal emelkedett.

A külföldi vendégforgalom mintegy héttizedét adó Európai Unióból érkező vendégek 1,5%-kal több éjszakára maradtak a megyei szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb küldő országok közé sorrendben Németország, Románia, Lengyelország, a Koreai Köztársaság, Olaszország és Csehország tartozott. Közülük a Koreai Köztársaság és Lengyelország esetében kétszámjegyű mértékben bővült, Olaszország és Csehország esetében szinte nem változott, Németország és Románia esetében pedig csökkent a vendégéjszakák száma.

Forrás: ksh.hu

Aktuális adatok Pest megye gazdaságáról, 2014. I. negyedév

Pest megyében 2014. március 31-én több mint 200 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 2,3%-kal többet mint egy évvel korábban.

A szervezetek több mint kilenctizedét adó vállalkozások 48%-a társas, 52%-a önálló vállalkozó volt. Számuk mindkét vállalkozási formában emelkedett 2013 azonos időpontjához képest.

A társas vállalkozások kétharmada (62 ezer) korlátolt felelősségű társaság volt, a betéti társaságok száma megközelítette a 28 ezret. Az előző év azonos időpontjához képest a korlátolt felelősségű társaságok száma 3,9%-kal nőtt, a betéti társaságoké 2,3%-kal csökkent.

A 98 ezer önálló vállalkozó közel fele szerepelt a vállalkozói nyilvántartásban. Az önálló vállalkozók 42%-a mellékfoglalkozásúként volt bejegyezve, a főfoglalkozásúak 41%-ot, a nyugdíjasok pedig 18%-ot képviseltek.

A legtöbb szervezet (29 ezer) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágba tartozott, de ezt megközelítő – 28, illetve 27 ezer – volt a számuk az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban is.

A megfigyelt Pest megyei székhelyű szervezetek az előzetes adatok szerint az első negyedévben 62 milliárd forintot – folyó áron 38%-kal többet – fordítottak beruházásokra, mint egy évvel korábban.
Az összes beruházás több mint fele az ipar nemzetgazdasági ágban valósult meg, 18%-át a kereskedelemre fordították, 7%-a pedig az információ, kommunikáció fejlesztését szolgálta.

2014 első negyedévében a beruházásokra felhasznált összeg 31%-át építésre, 68%-át gépekre, berendezésekre, járművekre fordították. A gépek, berendezések 43%-a volt hazai gyártású, 57%-a pedig importból származott.

Az ipari termelés a Pest megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2014. I. negyedévében 7,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakáét. Az értékesítés 8,8%-kal bővült, mely a belföldi értékesítés 11%-os és az export 7,7%-os növekedése mellett alakult ki. Az ipar értékesítési bevételeinek háromtizede belföldről, héttizede pedig a külpiacokról származott.

A feldolgozóipar termelése 9,4%-kal bővült. A legjelentősebb termelési értéket előállító feldolgozóipari ágazatok közül a járműgyártás harmadával növelte termelését, az élelmiszeriparé viszont 6,4%-kal csökkent.

A legjelentősebb exportra termelő ágazat a járműgyártás, amelynek 21%-kal nőtt a külpiaci értékesítése. A belföldi értékesítés szempontjából legjelentősebb feldolgozóipari ágazat, az élelmiszeripar hazai értékesítése 4,9%-kal csökkent.

Az iparban ebben a körben alkalmazásban állók száma 3,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, és az egy alkalmazásban állóra jutó termelés volumene alapján számított termelékenység 3,9%-kal javult.

A Pest megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek termelési értéke 2014. I. negyedévében meghaladta a 27 milliárd forintot, ami 63%-os volumenbővülést jelent az előző év azonos időszakához képest. (Országosan ebben a körben 56%-kal emelkedett a termelés volumene.)
Az épületek építményfőcsoport termelése ötödével, az egyéb építményeké pedig 2,2-szeresére nőtt. Az utóbbi jelentős növekedés út-felújítási és útépítési munkáknak köszönhető.
A tárgyidőszakban kötött új szerződések volumene másfélszeresére, a tárgyidőszak végi szerződésállomány pedig 45%-kal emelkedett.

Forrás: ksh.hu

Pest megye gazdaságának általános jellemzése

 Pest megye a fővárossal együtt a kelet-közép-európai térségi vezető szerepért folyó nemzetközi verseny résztvevője. Közvetlen versenytársai Bécs, Pozsony, Prága és Varsó, de egyes területeken Moszkva és a szomszédos déli országok fővárosai is. A megye jövőjét alapvetően befolyásolja, hogy a fővárosi agglomeráció hogyan teljesít ebben a versenyben. Ez a teljesítmény nem kizárólag a térségben dől el, erősen befolyásolja az ország fejődése, megítélése, teljesítménye.

Pest megye gazdasági súlya, jelentősége kiemelkedő bármely más megyéhez képest. A GDP 11%-át a megye állítja elő, a beruházások 7,6%-a itt valósul meg, a működő vállalkozások és az ipari parkok 13%-a itt található, az ország exportjának közel 15%-át adja, és az ipari termelés terén is nagy a teljesítménye. Pest megye része annak az összefüggő fejlett gazdasági térségnek, amely az ország északnyugati részén az ipari termelés és hozzáadott érték többségét adja, és gazdasági fejlettségben a legjobb mutatókat produkálja. A Pest megyei GDP és beruházások értéke csaknem kétszerese a következő legmagasabb megyei értéknek.

Szükséges leszögezni, hogy a gazdaság teljesítménye nem egyenletes Pest megyén belül. Az agglomerációs zónában koncentrálódik a megyében székhellyel rendelkező gazdasági társaságok 80%-a, melyek a statisztikai állományi létszám négyötödét foglalkoztatják. A térségben azok a Budapesttel szomszédos városok találhatók, melyek a gazdasági tevékenységek szuburbanizációjában leginkább érintettek (Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Törökbálint, Budaörs), illetve az agglomeráció egyéb, nagyobb méretű települései (Gödöllő, Vác).

A lakossági jövedelmek tekintetében szintén megmutatkozik a fenti kettősség. Az agglomerációban települési szinten akár 43%-al is magasabb az egy főre jutó összevont adóalap összege, mint Pest megye külső részén. A legalacsonyabb jövedelmű települések a régió délkeleti és északi perifériájában helyezkednek el.

Pest megyét a fővárossal együtt vizsgálva látható, hogy Közép-Magyarország gazdasági jelentősége kiemelkedő, itt keletkezik a hazai GDP közel fele, és itt található a külföldi működő tőke több mint 40%-a. A fentieken túl meghatározó az a tény, hogy a főváros adja a megye legfontosabb piacát, ezáltal Pest megye rendelkezik egy olyan exportbázissal, ami példátlanul kedvező helyzetet jelen az országon belül. A hazai KKV-k 84%-ának fő piacai a megyehatáron belül vannak, mert földrajzi értelemben korlátozott a piaci hatókörük (alapvetően a relatív tranzakciós költségek miatt). A Pest megyei KKV-k számára nagyon kedvező, hogy a közelükben van egy viszonylag nagy felvevő-képességű, koncentrált piac: Budapest.

Pest megye gazdasági mutatóit tekintve külön kategóriát képez, jellemzői a főváros és a megyék mutatói között helyezkednek el. Összességében teljesítménye jóval a megyék átlaga felett van és növekedési lehetőségei is jobbak az átlagnál.

Ez a tény éles ellentmondásban van azzal, hogy a fejlesztési forrásokból Pest megye sokkal kisebb arányban részesedik, mint a többi megye.
Bizonyos szempontból érthető, hogy egy fejlettebb térség nagyobb arányban tudja finanszírozni a beruházásait és a fejlesztéseit saját forrásokból, mivel több visszaforgatható jövedelem keletkezik a magánszektorban, és több az adóztatható jövedelem is.

A hazai források központi elosztásánál azonban nem érvényesül az a törekvés, hogy a korlátozott uniós források szerepét a hazai források kompenzálják, így a megye a Közép-magyarországi régió részeként – Budapesttel együtt – alulfinanszírozottá vált. Ez éppen azokon a területeken okoz problémát, amelyeken a megye jelenlegi teljesítményét javítani kellene (innováció, kutatás-fejlesztés, mikrovállalkozások fejlesztése).

Pest megye gazdasági szerkezete a konvergencia-régiókra jellemző strukturális gyengeséggel és ellentmondásokkal terhelt, beleértve az intézményrendszert, a közösségi ellátásokat és szolgáltatásokat is. A termelékenységben tapasztalható, kézzelfogható elmaradás elsősorban a duális gazdaságnak „köszönhető”, amely általánosan, tehát valamennyi kistérségben jelen van. Az elmúlt évtizedben hiába volt tapasztalható az innováció és a vállalkozási kedv, valamint a nemzetközi versenyképesség és teljesítmény erősödése – a vállalkozások döntő többségéről nem mondható el, hogy áttörés következett volna be teljesítményükben, K+F+I aktivitásukban, kapcsolatrendszerükben, piaci orientációjukban. A nemzetközi és a hazai piacra termelő, szolgáltató, és különösen a hazai és a külföldi tulajdonban álló vállalkozások teljesítménye között fennálló, igen jelentős különbség továbbra is létezik.
Az egy főre jutó jövedelem termelésében Pest a megyék között az ötödik helyet foglalja el, csak a nagy ipari kapacitásokkal, és magas külföldi tőke-állománnyal rendelkező megyék, és Budapest előzik meg. Regionális szempontból fontos, hogy az ország négy legmagasabb jövedelmű megyéje és Budapest egy tömbben található.

A személyes jövedelmek megoszlása sokkal kisebb szóródást mutat, mint a GDP megoszlása, ebben a tekintetben Pest a megyék között a negyedik helyet foglalja el, de hátránya Budapesthez képest sokkal kisebb.

A megyén belül a személyes jövedelmek megoszlása viszonylag nagy szóródást mutat, a Budaörsi kistérségben csaknem kétszer akkora, mint a Nagykátaiban. Az agglomeráció térségeiben meglevő viszonylag magas vásárlóerő fontos jellemzője a megyének, mert lehetőséget ad a lakosság által vásárolt termékekre és szolgáltatásokra épülő gazdasági növekedésre.
Beruházások tekintetében Pest megye a középmezőnytől kis mértékben leszakadva helyezkedik el, az átlagtól elmaradva, ami figyelembe véve az összességében is alacsony hazai beruházási szintet, nem tekinthető kedvezőnek. Miután Pest megye az ipari hozzáadott érték termeléséből magas arányban részesedik, a beruházások magas szintje nemcsak a növekedésnek, hanem a pozíció megőrzésének is feltétele.

Az egy lakosra jutó külfölditőke-befektetés tekintetében Pest a megyék között a harmadik, azonban lemaradása Budapesthez és a két vezető megyéhez képest meglehetősen nagy. Érdemes megfigyelni, hogy a magas külföldi tőke-állománnyal rendelkező és a magas GDP termelő megyék azonosak.

Pest megye gazdaságában a szolgáltatások súlya magas, amit a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak magas aránya is mutat. Ebben a tekintetben Budapest után a második legmagasabb értéket produkálja az országban. A megye gazdasági szerkezetének fontos jellemzője, hogy a feldolgozóipar jó, de nem kiemelkedő teljesítményéhez a szolgáltatások magas aránya párosul.

Ugyancsak alátámasztja a megye „posztindusztriális” gazdaságszerkezetét az ipari foglalkoztatottak viszonylag alacsony aránya.

Mint korábban láttuk, a Pest megyei feldolgozóipar exportintenzitása valamivel kisebb az országos átlagnál, továbbá az országos átlagnál nagyobb a szolgáltatások aránya, így nem meglepő, hogy az egy foglalkoztatottra jutó export nincs az élmezőnyben. Ez a tény is alá¬támasztja, hogy Pest megye legfontosabb piaca Budapest.

Az exportértékesítés megoszlása a megye kistérségei között egyenetlen. A teljes megyei export háromnegyedét öt kistérség, a Budaörsi, a Veresegyházi, a Dabasi, a Gödöllői és a Monori adják (a népességi súlyuk 32%). 2010-re a Veresegyházi kistérség export¬részesedése nagyon jelentősen megnőtt.
Megállapítható tehát, hogy Pest megye gazdasági teljesítményét a szolgáltatások határozzák meg. A szolgáltató szektor vállalkozásainak döntő része helyi értékesítést folytat, de az értékes volumenén belül jelentős lehet a hazai piaci, valamint az exportorientáció; különösen a fejlődés tekintetében fontos szegmensekben. Például a kereskedelem, valamint a szállítmányozás, raktározás ágazataira is helytálló a megállapítás. Az értékesítés jelentős része a budapesti agglomeráció keresletét elégíti ki – kiskereskedelem „city logisztika” –, ugyanakkor megállapítható az is, hogy a nagykereskedelem, a szállítmányozás, az ellátási lánc logisztika vagy a hazai gazdaság igényeit szolgálja ki, vagy kifejezetten exportorientációban működik.
Pest megye részesedése az ország mezőgazdasági hozzáadott értékének előállításából 2011-ben 5,8% volt, elmaradva több tradicionális agrármegye (Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) teljesítményétől, ami a megye adottságait, és a budapesti piac közelségét tekintve kihasználatlan lehetőségeket sejtet.

Készült a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján