„Segítő Szűzanya” kegykép - Solymár
- Részletek
- Megjelent: 2016. augusztus 29. hétfő, 08:56
„Segítő Szűzanya” kegykép - Solymár
A solymári „Segítő Szűzanya” kegykép története visszavezet egészen 1514-ig, amikor is id. Lucas Cranach a művészettörténet egyik legjelentősebb művésze megfesti képét Máriáról. A kép aztán maga is vándorolt az évszázadok során, ám ennél is több másolat készült róla, amiben nagy szerepet játszott a passaui Máriahilf kép, amely már korában (a templom, ahol elhelyezték 1627-ben készült el) híres zarándokhellyé vált a csodás jelenségeknek köszönhetően.
Még a Mária Terézia idején meghirdetett telepítési program előtt, a XVIII század elején telepedtek le Buda környékén a német bevándorlók, akik itt virágzó kultúrát teremtettek és magukkal hozták Mária tiszteletét, valamint a passaui Mária kegykép kép másolatát is. Így került Solymárra is a Passaui kép másolata, amit az 1730-as pestisjárványtól való megmenekülésért Long Péter egy budai festőtől vásárolt és helyezett el a mai templom helyén lévő útszéli keresztre. Az 1770-es évek után épült solymári kegytemplom főoltárára felkerült képre már barokk keret, és ezüst koronák kerültek, szűz Mária feje körül csillag glóriával. A kész templomot 1821. június 29.-én Vurum József székesfehérvári püspök szentelte föl a Boldogságos Szűz Mária nevének tiszteletére. Innen származik a templom búcsú ünnepe, minden év szeptember 12.-én, Szűz Mária neve napján (a hozzá legközelebbi vasárnapon).
A XVIII. század közepén, 1852. május 28-án a feljegyzések tanúsága szerint a kegykép Madonnája könnyezett, a hozzá fohászkodók sokáig csodás gyógyulásokat éltek meg, ezért sokan zarándokoltak Solymárra.
